2011 novemberében három elektronikus szótárt teszteltünk, néhány angol és magyar mondat, valamint ritkább szavak segítségével. Akkor nem voltunk elégedettek az ingyenesen használható SZTAKI-szótár teljesítményével. Így nagy várakozással vetettük rá magunkat a SZTAKI-szótár új, kísérleti verziójára, melyet ÚJSZTAKI-nak fogunk nevezni cikkünkben. Az adatbázist bizonyos feltételek mellett a felhasználók is szerkeszthetik, mint korábban hírül adtuk. Az új verziót a korábbi vizsgálatokban szereplő I talked to your dad, go pick out a white dress ’Beszéltem apáddal, menj, válassz egy fehér ruhát’ és a Vidd magaddal a feleséged! mondatokkal teszteltük és elsősorban a változásokat kerestük.

Új köntös – új tartalom?

A régi SZTAKI-szótár egyik legnagyobb hibájaként azt róttuk fel, hogy a címszavaknak nincsen belső szerkezetük. A lehetséges fordítások, szófajra és jelentésárnyalatokra való tekintet nélkül, ábécérendben voltak felsorolva. Esetenként hibás fordításokat is találtunk. A szófaji és stíluscímkék hiányoztak a szavak mellől. Az ÚJSZTAKI-ban számozott jelentések vannak és címkéket is találunk. Lássuk, mit rejt a csinos külső!

Felújítás közben – belülről jobb lett?
(Forrás: Wikimedia Commons / Lorn / GNU-FDL 1.2)

A talk [tók] ’beszél’ címszónál kiderül, hogy a szócikkek egy részét ugyan megcímkézték magyar szófaji címkékkel, de ezek nem mindig jók. Elsőként főnévként szerepel a talk szó a szótárban, melynek első jelentése az, hogy ’beszélget’, ami kétségtelenül ige. Az igei jelentések is néhol sántítanak. Ez a szócikk azt mutatja, hogy a látszat csal – a szép, rendezett külső mögött szófaji keveredés és logikátlanság bújik meg.

Az sem világos, hogy a dad [ded] ’apa’ címszónál miért van két jelentésosztály: 1) apa, apu 2) apuka, papa. A go címszó ugyanolyan össze-vissza, mint a talk szócikke. Tárgyatlan igei jelentésben találunk ilyeneket, hogy ’megy, mozgás, siker...’. A dress [dresz] ’ruha’ címszó ismét kaotikus az ÚJSZTAKI-ban: a főnévhez sorolják az egyébként helyes igei jelentéseket is.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A white [vájt] ’fehér’ szócikke a régihez képest sokat javult. A régi szótárban 45 fordítást adtak meg, most 4 különböző szófajba, és több jelentésbe csoportosítják az ekvivalenseket. Elsőként a főnévi jelentés szerepel, majd következik a white mint tárgyas és tárgyatlan ige, utoljára pedig melléknévként találkozunk vele. Ez a sorrend egyáltalán nem tükrözi a szó használatát, hisz a szó elsősorban melléknévként és főnévként használatos. Igei jelentése meglehetősen korlátozott: aktívan igeként a white-ot csak a nyomdaiparban használják. Más jelentésben pedig a Webster szótár szerint csak a XII. század előtt fordult elő.

Magyar oldalról

A magyar példamondat szavait vizsgálva elsőként az derül ki, hogy az ÚJSZTAKI-szótárba sem építettek morfológiai elemzőt, tehát a ragozott alakokat a szótár nem találja meg. A visz szónál kiderül, hogy az ekvivalenseket fordított ábécérendben közlik – ami semmivel sem jobb a korábbi gyakorlatuknál, amikor is ábécérendben szerepeltek a fordítások. A magával visz szócikke teljesen megegyezik a hibás régivel, csak a sorrend változott a visszájára.

Fordítva jobb lenne?
(Forrás: Wikimedia Commons / Kevin Poh / CC BY 2.0)

A feleség címszónál ugyanez a helyzet, bár újdonságként megjelenik a missis [miszisz] szó missus írásmódja is, valamint a marrow [meró] szó. Ez utóbbi szó jelentése ’csontvelő, tök, lényeg, tápláló étel’. A szó ’társ, feleség’  jelentésének egyetlen egynyelvű és szlengszótárban sem bukkantunk a nyomára. Még egy meglepő tény – a feleség címszó címkéje fn US – lehet, hogy ez a szó a szótár készítői szerint az amerikai angolból került a magyarba?

Az ÚJSZTAKI-szótár újdonsága, hogy alapbeállításként mindkét irányban megjelenik az angol szó kiejtése. Sajnos a kiejtés jelölésénél nem mindig az IPA kiejtési jeleit használják. Az a honlapról nem derül ki, hogy melyik szimbólumnak pontosan mi a kiejtése. A mindig elsőként szereplő amerikai változatban a hangsúlyos magánhangzó után rakják a hangsúlyjelet (holott ezt a hangsúlyos szótag elé szokás kitenni), a britben pedig sehová.

Felületes vizsgálódásunk során is találtunk néhány további furcsaságot. A say [széj] ’mond’ szó egyes szám 3. személyű alakjának, a says-nek ([sez], azaz [szez]) az amerikai kiejtése például a szótár szerint [sɪ'z] (azaz [sziz]). Amellett, hogy ezt a szót nem így mondják, hagyományosan az egy szótagú szavakban a hangsúlyjelet sem szokták kitenni, hisz egyértelmű a hangsúly helye. A másik hibás kiejtésre a to take sy to wife ’feleségül vesz vkit’ kifejezésben bukkantunk. A sy rövidítést, ami a somebody [számbádi] ’valaki’ szó helyett áll, az ÚJSZTAKI szerint [száj]-ként kellene kimondani. Valós mássalhangzó+y kapcsolatokat valóban így kell kiejteni (pl. my [máj] ’az én ...m’, by [báj] ’által’) – ezt a rövidítést azonban fel szokás oldani.

Örüljünk vagy sírjunk?

A régi verzióval ellentétben az ÚJSZTAKI-szótárban a szócikkek látszólag strukturáltak. Bizonyos szavaknál már valódi jelentéscsoportokat találunk, de általában a jelentések – a korábbi SZTAKI-szótárral ellentétben – nem ábécérendben, hanem fordított ábécérendben vannak felsorolva, teljesen függetlenül a gyakoriságuktól. A címkék ugyan megjelentek a szótárban, de gyakran téves információt szolgáltatnak. A kiejtési jeleken is lenne még mit tökéletesíteni. És sajnálattal tapasztaltuk, hogy még mindig több hibás ekvivalens szerepel az adatbázisban. Így a szótár használatát olvasóinknak továbbra sem ajánljuk.

Felhasznált irodalom

Longman Pronunciation Dictionary

English Pronouncing Dictionary

A Pronouncing Dictionary of American English

Webster’s Ninth New Collegiate Dictionary

András T. László – Kövecses Zoltán: Szlengszótár

The Oxford Dictionary of Modern Slang