Az érdekvédelmi tömörülés vezetője kiemelte: a március 14-15-én New Yorkban oktatási minisztereknek és pedagógus-szakszervezeteknek rendezett konferencián – amelyen magyar részről Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár, a PSZ és a PDSZ elnöke, valamint egy gyakorló tanár vett részt – elhangzott kívánalmakkal ellentétben Magyarországon a változások a központosítás, az intézmények állami fenntartásba vétele és a központi finanszírozás irányába hatnak, a helyi lakók véleményének a szinte teljes kizárásával, az oktatás tartalmának központi szabályozásával, a pedagógusok autonómiájának minimálisra csökkentésével, miközben az igazgatók „a központi utasítások végrehajtóivá válnak”.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A New York-i konferencia tapasztalatainak összegzéseként elmondta: a társadalom jövője az oktatástól függ, az iskolák, intézményvezetők és pedagógusok szakmai autonómiájának hangsúlyosnak kell lennie, és az oktatásfejlesztést mindig tudományos kutatásnak kell megelőznie, a gyakorló pedagógusok és a szülők véleményének figyelembe vételével.
Galló Istvánné közölte: a fejlett országokban az oktatás állami irányítói figyelembe veszik a kutatások eredményeit, a helyi közösségek igényeit, és a pedagóguspálya presztízsét „nemcsak mondják, hanem tesznek is érte”, mert ezek az államok rájöttek, hogy „a gazdasági válság megoldása a tantermekben készül”.

A konferencián az is elhangzott, hogy a pedagógiai szakszervezetek és az oktatási minisztériumok között partnerségnek kell lennie a közoktatás fejlesztésének érdekében. Ahol a legversenyképesebb az oktatás –Finnország, Szingapúr, Kanada –, ott partnerként kezelik a szakszervezeteket – tette hozzá.

Meglátása szerint a minőségi közoktatás az alapja a minőségi társadalomnak, és a XXI. századi kihívásokra felelni tudó ismeretekre van szükség, ennek érdekében pedig az oktatás tartalmát is módosítani kell időről időre. Ez azt jelenti, hogy nem a lexikális tudásra kell a hangsúlyt helyezni, hanem a gyakorlatiasságra és a problémamegoldó készségre, és ehhez kell a pedagógusképzést is igazítani.

Galló Istvánné példátlannak nevezte, hogy a köznevelési törvény nem írja le egzakt módon a pedagógusok kötelező óraszámát. Megjegyezte, hogy a konferenciára Magyarország azért kapott meghívást, mert a 15 éves diákok szövegértését, illetve a matematikai és természettudományos ismereteinek alkalmazási készségét vizsgáló PISA-felmérés javuló tendenciát mutatott.

Mendrey László, a PDSZ elnöke szerint „kiáltó ellentét” volt tapasztalható a New York-i konferencia szellemisége és a mai magyar valóság között. Mint mondta, az oktatás szabadságát nem szabad gúzsba kötni, ugyanakkor a köznevelési törvény az állam mindenhatóságát hangsúlyozza Magyarországon.

A PDSZ elnöke Gloviczki Zoltán MTI-nek adott keddi nyilatkozatára reagálva közölte: ha az államtitkárság komolyan azt gondolja, hogy tényleg az a helyes út, amely New Yorkban kibontakozott, akkor „alig várja azt az önálló képviselői indítványt, amely a köznevelési törvény visszavonását eredményezi”. A mostani törvénnyel ugyanis a konferencián elhangzott elveket hangoztatni lehet, de megvalósítani nem – tette hozzá.

Annak a véleményének is hangot adott, hogy a Nemzeti alaptanterv tervezetének most folyó módosítása lényegi változást nem jelent majd az eredeti tervezethez képest, mert továbbra sincs meg a konferencia és a magyarországi szakszervezetek által is szorgalmazott párbeszéd ezen a téren.

Megemlítette, ők folyamatosan készen állnak a kormányzattal való egyeztetésre, de „lassacskán már választ sem kapunk a felvetéseinkre”. Egyúttal felszólította a kormányt, hogy tegyen végre érdemi javaslatot az egyeztetésre. Közölte, március 30-án kezdi meg a működését az oktatási kerekasztal, amelyre mindenkit várnak, beleértve a kormánypárti és ellenzéki szakértőket is.