-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A nőstény pingvinek jól teszik, ha odafigyelnek udvarlóik kiáltásaira – azokból ugyanis kiderül, hogy mennyire lesz jó apa a kiválasztott.
A hím hangja elárulja, mennyire hájas, és ebből fakadóan mennyire megbízhatóan tudja majd őrizni a pár tojásait.
A kövér pingvinhím sokáig kibírja táplálék nélkül, ezért tovább képes költeni a tojásokat, mint egy sovány, amelynek időnként el kell távoznia a „fészekről”, hogy élelemszerzés céljából a tengerben halászhasson. Az antarktiszi Adélie-pingvinek általában pár hónapra hagyják el a tengert, hogy párosodjanak, és felneveljék fiókáikat.
„Az udvarlás során a hímek szerenádot adnak kiválasztottjuknak, miközben hátravetett fejjel rekedten trilláznak és rikoltoznak. Nem éppen dallamos ének ez, leginkább egy szamár és egy felpörgetett motor keverékéhez hasonlít” – szemléltette Emma Marks, az új-zélandi Aucklandi Egyetem kutatója.
Miután a megfelelő hímet kiválasztotta, a nőstény visszatér a tengerbe. Bár időnként leváltja párját, a költés az első két hétben nagyrészt a hímre hárul. Ebből fakadóan annak testtömege akár húsz százalékkal is apadhat a költési időszakban – írják az Aucklandi és a Massey Egyetem tudósítói a Behaviour című szaklapban a LiveScience tudományos hírportál (www.livescience.com) ismertetése szerint.
A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy mennyiben hagyatkoznak a nőstények az udvarlási kiáltásra, amikor kiválasztják fiókáik leendő apját. Az antarktiszi Ross-szigeten, ahol nyaranta félmillió Adélie-pingvin tartózkodik, három hónapon keresztül több tucat hímet mértek meg, valamint vették fel rikoltozásaikat. Nyomon követték azt is, hogy milyen sikeresen vonzották magukhoz a nőstényeket, majd nevelték fel fiókáikat.
Megfigyelték, hogy a kiáltás középső, leghosszabb szakasza állandó frekvencián szólt, ha a hím kövér volt. Az ilyen hímekre gyorsabban csaptak le a nőstények, és sikeresebben is nevelték fel fiókáikat, mint soványabb társaikra. A kutatók feltételezik, hogy a testzsír valahogyan stabilizálja a hangot.
Miután felnevelték fiókáikat, és lefogytak, a hímek hangja is megváltozott. Ebből fakadóan a csalás szinte kizárt, hiszen a sovány pingvin nem tudja produkálni azt a hangi stabilitást, amely az ígéretes, kövér állatokat jellemzi.
A nőstények tehát teljesen a fülükre hagyatkozhatnak a párválasztásnál, míg a szemükre alig – hiszen ha egy hím felborzolja tollait vagy más testtartást vesz fel, máris kövérebbnek látszik. És hát a látszat csal...