A Google érintett felhasználói visszakapták elveszettnek hitt levelezésüket, a malőrnek annyi jóvátehetetlen mellékhatása volt, hogy az üzemzavar mintegy 20 órás időtartama alatt az átmenetileg elpárolgott címekre küldött levelek nagy többsége nem ért célba – írja az IT café elemző cikke.

Az eset nem példa nélküli. Nemrég – december végén – a rivális Windows Live Hotmailben történt hasonló adatvesztés, akkor időlegesen valamivel több mint 17 ezer fiók tartalma tűnt el részben vagy egészben, de kisebb-nagyobb szolgáltatáskimaradások rendszeresen előfordulnak az összes internetes levelezőrendszernél.

E hibák kapcsán rendre felvetődik a kérdés, hogy mennyire biztonságos a felhő. Jól tesszük-e, hogy a levelezésünket rábízzuk egy szolgáltatóra, amely azt az esetek zömében teljesen ingyen tárolja a saját szerverein? Nagyobb biztonságban vannak-e a leveleink ott, mint a saját gépünkön?

E kérdésekre minden felhasználóra és minden szolgáltatóra érvényes, egyértelmű válasz nincs. Alaptétel, hogy ami elromolhat, el is romlik. Ez ugyanúgy igaz az otthoni eszközökre, mint az informatikai nagyvállalatokéira. Ugyanakkor biztosra vehetjük, hogy egy ebben a bizniszben utazó mamutcég vagy internetszolgáltató nagyobb gondot fordít a biztonsági mentésekre, a redundancia és így az adatok visszaállíthatóságának megteremtésére, mint az átlagfelhasználó. Az eddigi szolgáltatáskiesések, adatvesztések – legalábbis a nagy nyilvánosságot kapott esetek – gyakorlatilag mindegyikében sikerült az eltűnt felhasználói adatokat visszaállítani.

Mit mondanak a szolgáltatók?

Az ingyenes(en is elérhető) levelezőszolgáltatásokat működtető nagy cégek kivétel nélkül azt mondják, hogy a náluk tárolt adatok esetében az adatvesztés esélye minimális. A Google például biztos abban, hogy a rájuk bízott információk jobb helyen vannak, mint a felhasználónál.

„A rendszer megbízhatósága a Google számára a legfontosabb prioritás. Mítosz az, hogy a felhőalkalmazások megbízhatatlanabbak, mint a helyileg telepítettek, ennek épp az ellenkezője igaz. Például a Google Apps folyamatos elérhetősége (uptime) jobb, mint a legtöbb vállalatnál a belső alkalmazásoké. Egy, a Radical Group által készített vizsgálat arra jutott, hogy a Gmail négyszer megbízhatóbb, mint a Microsoft Exchange, és tízszer megbízhatóbb, mint az Exchange-alapú megoldások akkor, ha figyelembe vesszük a lokális üzenetküldő platformok esetében a tervezett üzemszüneteket is” – magyarázta magabiztosan lapunk kérdésére a cég.

A Gmail esetében egyébként a vállalat minden felhasználói tevékenységet duplikál: bármit csinál a postafiók-tulajdonos a rendszerben, az egy időben két adatközpontban kerül rögzítésre, és ha az egyik ezek közül leállna, gyakorlatilag fennakadás nélkül átveszi a kiszolgálást a másik. „Persze nem létezik tökéletes backup, sem nálunk, sem másnál, de rengeteg energiát fektetünk abba, hogy a rendszerünk a legjobb legyen” – mondta a cég képviselője.

Hasonló magabiztossággal nyilatkozott az IT cafénak a saját rendszeréről a Microsoft is. Tomas Koska, a vállalat közép-kelet-európai régiójának online szolgáltatásokért felelős vezetője azt mondta, hogy redundás adatközpontokra épülő, megbízható backuprendszert építettek ki a Hotmail esetében, és eddig kivétel nélkül minden ilyen incidens esetében helyre tudták állítani az adatokat. Postafiókok legfeljebb akkor törlődnek véglegesen, ha a felhasználó hosszú ideig nem jelentkezik be – tette hozzá.

A Freemailt üzemeltető Origo valamivel óvatosabban fogalmazott, noha a cég szintén tükrözi, duplikálva tárolja a felhasználók leveleit. „A redundancia hivatott kivédeni az esetleges hardvermeghibásodásokból eredő adatvesztést. Abban a valószínűtlen esetben, ha mindkét hardverelem egyidejűleg és oly módon hibásodik meg, hogy az adatok visszaállítását lehetetlenné teszi, sajnos az elveszett adatok helyreállítására nincs mód” – ismerték el.

Nincs garancia

Azt mindenesetre érdemes tudni, hogy bármennyire is bíznak saját rendszerükben a szolgáltatók, az esetlegesen mégis bekövetkező adatvesztésekért semmilyen felelősséget nem vállalnak. Az ingyenes internetes levelezők felhasználási feltételeiben – ez az a dokumentum, amit senki nem szokott elolvasni – külön fejezet szól a felelősség kizárásól. Ez például az általunk megkérdezett három nagy szolgáltató esetében világossá teszi, hogy az üzemeltetők nem vonhatók felelősségre a szolgáltatással összefüggő semmilyen üzemzavar, adatvesztés következményeiért. A Windows Live Hotmail feltételeiben például ez olvasható: „Nem garantáljuk a szolgáltatás folyamatos, igény szerinti, biztonságos vagy hibamentes működését, vagy hogy nem történhet adatvesztés.”

Persze mivel a felhasználók zöme esetében ingyenesen használt szolgáltatásokról van szó, különösebben nem akadhatunk fenn ezen. A legpraktikusabb az, ha bebiztosítjuk magunkat, és rendszeresen lementjük a saját gépünkre, gépeinkre a felhőben tárolt leveleinket. Ennek legegyszerűbb módja egy levelezőkliensben POP/IMAP-hozzáférést beállítani a webes fiókhoz, és mondjuk havonta egyszer letölteni a levelezést. A Freemailben beépített mentési funkció is van, amelynek segítségével a kijelölt leveleket tömörített (.zip) állományban menthetjük le gépünkre – az Origo javasolja is ennek a használatát. De az interneten számos eszköz érhető el a felhőben tárolt adatok (nemcsak a levelezés) mentésére, csak be kell gépelni a keresőbe az adott cloudalkalmazás nevét és a backup keresőszót.

Azt, hogy jobb menteni a menthetőt, amíg lehet, a T-Home egyik pórul járt ügyfelének története is jól példázza.

A cikk többi része az IT café oldalán olvasható!