Marissa Ramsier és kollégái, a kaliforniai Humboldt Egyetem munkatársai pápaszemes makikkal kísérleteztek. Nem tudták mire vélni, amikor az állatok tátott szájjal meredtek egymásra, mintha csak kiabálnának. Hangot azonban nem hallottak. Csak akkor derült ki, hogy az apró állatok nem ásítoznak, hanem valóban hangokat adnak ki, amikor ultrhangdetektorral kezdték őket vizsgálni.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Ezek a makik ugyanis ultrahangot adnak ki, ami az emberi fül számára nem hallható. Ez egyedülálló az állatvilágban. Olyan főemlősöket eddig is ismertünk, amelyek ki tudnak bocsátani ultrahangokat is, és hallják is azokat. De a pápaszemes makik kizárólag az ultrahangok tartományában adnak ki hangot. Kiáltásuk 70 kilohertzes, ami a valaha mért egyik legmagasabb hang, amit földi emlős kiadott. Az emberi fül 20 kHz-ig képes felfogni a hangokat, míg ezeknek a kis főemlősöknek a füle 91 kHz-ig van hitelesítve. Más emlős állatok, mint például a bálnák, a delfinek, a házimacskák és néhány denevérfaj szintén képesek az ultrahangos kommunikációra.

Pápaszemes maki
(Forrás: Wikimedia Commons / Sakurai Midori / CC-BY-SA-2.1)

A makik „hallatlan” nyelvükön tudnak kommunikálni egymással: vészjelzéseket adnak le, ha veszélyt észlelnek, ragadozót látnak óriási szemükkel. Ennek az előnye az, hogy ezek a makikra veszélyes gyíkok, kígyók vagy ragadozó madarak nem hallják a figyelmeztető kiáltást. Így a vészjelzést leadó maki sem kerül veszélybe, amikor figyelmezteti társait. A különböző rovarok „kihallgatása ” pedig segít megtalálni az aznapi vacsorára valót.

Ma még úgy tűnik, a pápaszemes makiknak ez a képessége egyedülálló az állatvilágban. Könnyen kiderülhet azonban, hogy más állatok is képesek arra, hogy tisztán ultrahanggal kommunikáljanak, hiszen nem ismeretlen más főemlősök esetében sem a „hangtalan” szájnyitogatás jelensége – mondta el Ramsier.

Forrás

The only primate to communicate in pure ultrasound