-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A makákók jóval többször adnak ki rövid hangot, mint hosszút. Kutatók szerint ez segíthet jobban megérteni az emberi nyelv eredetét.
Az emberi nyelvben is felfedezhető ez: a leggyakrabban használt szavaink, az „egy” és az „a” kimondásához sem kell sok idő.
Stuart Semple, a brit Roehamptoni Egyetem kutatója szerint ez a tény segíthet többet kideríteni az emberi nyelv eredetéről. Az úgynevezett rövidség törvénye alapján minél rövidebb egy szó, annál gyakrabban használjuk, míg a hosszabbakat jóval ritkábban. „Ezáltal hatékonyabb a kommunikációnk, mert nem tart örökké, amíg a másikkal dolgokat közlünk. És ez az összes nyelvre érvényes” – magyarázta Semple.
Semple kutatótársaival egy tajvani makákófajt (Macaca cyclopsis) vizsgált meg tüzetesebben, hogy kiderítse, vajon az állatvilágban is érvényes-e a rövidség törvénye.
A makákók gyakran kommunikálnak hangokkal: 35 különböző hangjelzéssel rendelkeznek, igaz, ezek pontos jelentése még magyarázatra vár. A kutatók a hangadás hossza és alkalmazásának gyakorisága közötti összefüggést elemezték.
Úgy tapasztalták, hogy a legtöbbször kiadott hangok – üdvözlések, morgások, kedveskedések – igen rövidek voltak: ezek alkották a mindennapi szókincsüket. Azok pedig, amelyek ritkán fordultak elő – például üvöltések vagy síró hangok – nagyon hosszúra nyúltak.
A makákók nem csak időt és energiát takarítanak meg ezzel, de így sikerül azt is elkerülniük, hogy a ragadozók túlzottan felfigyeljenek rájuk – idézte a kutatókat a BBC.
Az emberek és a makákók közötti hasonlóság utalhat arra, hogy közös ősünk is alkalmazhatta a „rövidség törvényét”.