A kormány alapvető fontosságúnak tartja a magyarságismeret megerősítését az iskolákban - mondta Hoffmann Rózsa kedden Budapesten. Az oktatási államtitkár az Apáczai Közalapítvány által szervezett, a nemzeti összetartozás emléknapjához kapcsolódó tanácskozáson, újságírók előtt kiemelte: fontos, hogy a „magyar politikai határokon belül” élő diákok gondolkodásában pótolják, illetve a helyükre tegyék azokat az ismereteket, amelyek nincsenek meg vagy zavarosak.

Közlése szerint a magyarságismeret megerősítésének egyik eleme lesz az iskolai emléknap bevezetése, a másik pedig a külhoni tanulmányi kirándulások megszervezése állami támogatással a közoktatás évei alatt. Az az elhatározásuk, hogy összegyűjtik az iskolák javaslatait, a jó ötleteket és közkinccsé teszik azokat. A pedagógusképzésbe is be kell emelni a program egy-két elemét – fűzte hozzá.

A kereszténydemokrata politikus úgy fogalmazott: a magyar történelemnek tragikus oldala, hogy a magyarságot szétszakították a XX. század elején, ez azóta megfordíthatatlan történelmi tény lett. Ezt a fájdalmat nem sikerült orvosolni az elmúlt évtizedekben, de a történelmi körülmények az uniós csatlakozással, a környező országokban a demokratikus kormányok megalakulásával megváltoztak.

Mint mondta, ma már nem kell attól tartani, hogy magyarságunk erősítése, magyar nemzeti identitásunk hangsúlyozása józanul gondolkodó emberekben visszatetszést kelthet.

Hoffmann Rózsa rámutatott ugyanakkor arra: nagyon fontos orvosolni azokat a hiányokat, amelyeket az elmúlt évtizedek oktatási rendszere nem tett meg. Hozzátette, hogy ezek a fájdalmas hiányok mutatkoztak meg hat évvel ezelőtt a kettős állampolgárságról tartott népszavazásnál az emberek közömbösségében. Az olyan nemzet, amely saját múltját, történelmét nem ismeri, szegényes sorsra van ítélve – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.

Az államtitkár az MTI kérdésére a határon túli osztálykirándulások várható költségvetési támogatásáról azt mondta, hogy a konkrét forrásokról egy-két hét múlva szeretne nyilatkozni. Igyekeznek minél magasabbra srófolni a rendelkezésre álló összeget – közölte, hozzátéve: valószínű, hogy „az előkészületre már lesz költségvetési forrás”. Lesz rá pénz – ígérte a sajtótájékoztató utáni fórumon.

Csete Örs, a kapcsolódó koncepcióterv megbízásával kidolgozott Apáczai Közalapítvány igazgatója jelentős lépésnek nevezte, hogy a magyarlakta területekre eljuthat minden, közoktatásban tanuló diák. Legalább ennyire fontos, hogy az emléknappal az egyes tanintézmények falai közé bekerülnek a külhoni magyarságról szóló ismeretek – mondta. Úgy véli, a nemzeti összetartozás június 4-i iskolai emléknapja a külhoni tanulmányi kirándulásokra való szellemi-lelki felkészülés kiemelkedő alkalmává válhat.
Mint mondta, ennek érdekében konkrét projektekkel, módszertani segítséggel készülnek, hogy a pedagógusok át tudják adni diákjaiknak azt az alapvető igazságot, miszerint „haza sok van, de magyar nemzet csak egy, s a világon bárhol élő magyarság összetartozik, határtalanul”.

Csete Örs felidézte, hogy az Országgyűlés október 18-án fogadta el a külhoni tanulmányi kirándulásokról, a nemzeti összetartozás napja iskolai bevezetéséről, valamint a Magyarság Háza oktatási és módszertani intézmény létrehozásáról szóló határozatot. Hoffmann Rózsa az Apáczai Közalapítványt bízta meg a kapcsolódó koncepcióterv kidolgozásával, annak elkészítése céljából a közalapítvány széleskörű szakmai egyeztetést kezdeményezett.

Az egyeztetéssorozat a külhoni tanulmányi kirándulások kérdésének megvitatásával kezdődött két héttel ezelőtt, kedden pedig a nemzeti összetartozás iskolai emléknapja bevezetésének kérdéseiről tanácskoztak iskolák vezetői, pedagógusok, valamint az oktatás területén tevékeny civil szervezetek képviselői. A rendezvényen mintegy 130-an vettek részt. Csete Örs felidézte azt is, hogy az Apáczai Közalapítvány minden közoktatási intézmény vezetőjét megkereste egy kérdőívvel, melyben az intézményvezetők kifejthetik a témával kapcsolatos álláspontjukat.
Győri József, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának igazgatója azt mondta, a program valóban alkalmas arra, hogy összetartozást hirdessenek. Hozzátette: a pedagógusok szerint elsősorban továbbképzésekre illetve segédanyagokra, tablókra, térképekre és filmekre lenne szükség.