-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egy fiatal kutató egy egyiptomi kolostorban talált egy eddig ismeretlen lapot a Biblia legrégebbi ismert változatából.
Nikolas Sarris mindössze 30 éves, de hatalmas felfedezést tett. Az egyiptomi Szent Katalin kolostor könyvtárában, a kódexekről készült fényképek tanulmányozása közben ugyanis véletlenül észrevette a Biblia legrégebbi ismert kéziratának, a 4. században készült Codex Sinaiticusnak egy eddig ismeretlen lapját – számolt be róla a The Independent.
A lapot – a kódexeknél korántsem szokatlan módon – egy jóval későbbi, 18. századi kódex kemény külső kötéstáblájába helyezték. A régi, másra nem használható pergamenek gyakran kerültek ilyen jellegű újrafelhasználásra, mivel anyaguk erős és ellenálló, a világtól elzárt kolostorokban pedig minden bizonnyal nehéz volt új alapanyagra szert tenni. A tudósok nemegyszer fedeztek fel így páratlan értékű régi szövegeket. Az egyik legrégebbi magyar nyelvemlék, a Königsbergi Töredék és Szalagjai is hasonló módszerrel őrződött meg és került elő.
A felfedező egy görög PhD-hallgató restaurátor, Nikolas Sarris, aki véletlenül bukkant a szövegre. Noha nem a szakterülete, azonnal rájött, mit lát: a réges-régi kódex képe „szinte beleégett az agyamba”, nyilatkozta. Bár nem volt 100 százalékig biztos a dolgában, értesítette a kolostor könyvtárosát, Justin atyát, és megkérte, hogy nézze meg a képet, annak ellenére, hogy „egy az egymillióhoz volt az esélye, hogy valóban a Sinaiticus eddig ismeretlen darabja, amely elkerülte a figyelmünket”. Az atya a kép megtekintése után megerősítette a fiatal kutató gyanúját.
A Codex Sinaiticus sorsa különösen hányattatott: noha a legkorábbi bibliaváltozatnak tartják, lapjai több mint másfél évszázad alatt kerültek elő ugyanabból a kolostorból; nemegyszer meg akarták semmisíteni, mert nem tudták, milyen értékes. A kézirat ennek ellenére meglepően teljes: gyakorlatilag a teljes Újszövetség, az Ószövetségnek pedig majdnem a fele megőrződött belőle. A teljesség globálisan értendő, mivel a megtalált lapok a világ több pontján – Oroszországban, Angliában, az Egyesült Államokban – vannak szétszórva.
A kutatók jelen pillanatban a meglévő lapok digitalizálásán és a kódex összeállításán dolgoznak. Az újonnan talált szöveg – Józsué könyvének 1. fejezete, annak 10. verse, amelyben Józsué figyelmezteti Izrael gyermekeit, amikor az ígéret földjére lépnek – minden bizonnyal újabb értékes adalékkal szolgál a tudósok számára, és bekerül a digitális változatba. Sőt, a kolostor könyvtárosának elmondása szerint van remény arra, hogy a kolostor a kódex újabb darabjait találja meg a közeljövőben.