Néhányan a legelkényeztetettebb nyelvi kisebbségnek mondják a finnországi svédeket. Az ország lakosságának ugyanis 5,5 százalékát teszik csak ki a svédek, de saját újságjuk, színházuk és tévécsatornájuk van, minden finn diáknak kötelező a svéd nyelv tanulása, és minden hivatalos finn dokumentumot és honlapot lefordítanak svéd nyelvre is.

A finnországi svédek pártjának 1922-as kiadású bélyege.
(Forrás: wikimedia commons)

A svéd nyelv magas finnországi presztízse történelmi okokra vezethető vissza. A két ország négy évszázadon át egy országot képezett, és ez az időszak csak 201 éve zárult le. 1900-ban még Finnország 13 százalékának svéd volt az anyanyelve, és a fővárosban, Helsinkiben is csak ekkoriban ért véget a svéd nyelv dominanciája. A svéd nyelv volt történelmileg az arisztokrácia, a kormányzás és kultúra nyelve, míg a finn csak 1863-ban lett a svéddel egyenértékű hivatalos nyelv az országban. Az állam leghíresebb zeneszerzője, Sibelius is svéd anyanyelvű volt, de szülei már finn iskolába küldték.

A legismertebb finn zeneszerző, Sibelius is svéd anyanyelvűnek született.
(Forrás: wikimedia commons)

A 70-es évektől mindkét nyelv tanulása kötelező az országban, és nyelvi kvóták léteznek a felsőoktatásban is. Ma már csak Finnország lakosságának 5,5 százaléka anyanyelvi svéd, de az arányuk már nem csökken tovább a jelenlegi felmérések szerint. A finnországi svédek fele svéd többségű településeken él; ez is segít megőrizni anyanyelvüket.

A svédek mégis aggódnak egy kicsit nyelvük finnországi helyzete miatt, mert például 2005-ben eltörölték a nehéz kötelező érettségit a svéd nyelvből – írja az egyik angol nyelvű svéd hírújság. A finn anyanyelvű diákok egyre kevesebb hasznot látnak a svéd nyelv elsajátításában, és inkább az angolt és a németet részesítenék előnyben. A finnországi svédek azonban továbbra is az egyik legjobb nyelvi jogokkal rendelkező nyelvi kisebbségnek mondhatják magukat, és Finnország kisebbségi nyelvpolitikája továbbra is példamutató lehet más országok számára.