A szíriai kurdok jövője az Aszad-rezsim sorsától függ – vélekedik a térség egyik orosz szakértője, Borisz Dolgov, az orosz Tudományos Akadémia Keletkutató Intézetének tudományos főmunkatársa, akivel a Rosszijszkaja Gazeta közölt szerdán interjút.

„Az utóbbi időszak törökországi eseményei, a tüntetések és a rendőrök elleni támadások – a szíriai válsággal kapcsolatos török kormányálláspont  következménye” – fejtette ki Dolgov. Emlékeztetett: a törökországi kurdok ellenzik, hogy az ankarai kormány támogassa a szíriai ellenzéki fegyvereseket. Szerinte a feszültség a jövőben csak nőni fog, minthogy a kurd kérdés előtérbe helyeződik. Nem zárta ki, hogy a főként a kurdokat támogató törökországi ellenzéki pártok nyomására Ankara politikája megváltozhat Bassár el-Aszad rezsimjével kapcsolatosan.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A kutató szerint Szíriában több mint kétmillió kurd él, akik a lakosság 10 százalékát teszik ki. A szíriai kurdok döntő többsége vagy semleges Bassár el-Aszaddal kapcsolatban, vagy támogatja őt. A kurdok egy része azonban a szíriai ellenzék soraiban is jelen van. Alapvetően a régóta külföldön élőkről van szó. Az Isztambulban tartózkodó szíriai ellenzékiek teljes autonómiát követelnek, sőt, Bassár el-Aszad hatalmának megszűnése esetén függetlenséget akarnak. Álláspontjuk megosztotta a külföldi szíriai ellenzéket. Júliusi kairói értekezletükön dulakodásig fajult a vita.

Borisz Dolgov a Rosszijszkaja Gazetának kifejtette, hogy Szíriában még nincs napirenden a kurd függetlenség kérdése. Amennyiben az Aszad-rezsim megmarad, a kurdok a jelenlegi pozíciót foglalják majd el, amely megfelel nekik, hiszen így is egyfajta autonómiát élveznek: használhatják nyelvüket, megkaphatják a szíriai állampolgárságot. Az utóbbi évben 300 ezer kurd kapott szíriai állampolgárságot. Aszad így tette szövetségeseivé a kurdokat – állapította meg az orosz kutató.