Érdekes módon folytatódik a két nagy rivális, a Google és a Microsoft közötti pofozkodás: nem sokkal ezelőtt egy a Microsofthoz közel álló kutató – legalábbis a Google állítása szerint az – egy tanulmányban szerzőtársával azt állította, hogy a világ keresőpiacát uraló vállalat algoritmusa részrehajló, mert gyakran indokolatlanul előre sorolja a cég saját szolgáltatásait a találati listában, tegnap pedig újabb adok-kapok zajlott le, de itt a Google támadott.

A nap végére már meglehetősen eldurvult vitát a keresőtechnológiával foglalkozó szakember, Danny Sullivan robbantotta ki a searchengineland.com-on megjelent elemzésében, ahol a Google-tól szerzett információira alapozva azt állította, hogy a Microsoft egyszerűen lenyúlja, ellopja a Google keresőjének találatait, majd ezek változtatás nélkül jelennek meg saját keresőjükben, a Bingben.

Sullivan alapos leírása mellett a Google hivatalos blogjában röviden is elolvasható a történtek egyik értelmezése. Ez utóbbi szerint az egész azzal kezdődött, hogy egy ritka szemműtét (tarsorrhaphy – tarsorrhaphia, szemhéjszélvarrat) helytelenül begépelt alakjánál (torsorophy) beépítették a programba a javítást, a releváns találatokkal együtt. Ekkor a Bingnél még nem volt javaslat az elírt alakra, ám nem sokkal később már ugyanazt az eredményt adta ki, amit a Google korrigált algoritmusa. A cégnél állításuk szerint ekkor kezdtek el gyanakodni, hogy valami nincs rendben, és a következő hónapokban azt tapasztalták, hogy a Bing jelentős mértékben ugyanazokat a találatokat adja a keresésekre, mint a Google.

Hogy ezt a sejtésüket bizonyítsák, „csapdát” készítettek: körülbelül száz „mesterséges lekérdezést” hoztak létre a kísérlethez. Ezek nagyon ritkán használt vagy egyáltalán nem létező keresések voltak (pl. hiybbprqag), és ezekhez a könnyebb ellenőrizhetőség végett manuálisan állították be az első tíz találatot, amelyeket semmiképp nem kaphattak volna egyébként meg, mivel nem volt semmi közük a kereséshez. Majd 20 mérnöküknek adtak egy-egy laptopot, amelyen frissen telepített Windows futott, a böngészéshez pedig az Internet Explorer 8-at használták a Bing eszköztárral kiegészítve, és bekapcsolták az oldalajánlót is. A résztvevők dolga ezek után az volt, hogy a Google főoldalán rendszeresen keressenek rá a kijelölt 100 kifejezésre. Azt tapasztalták, hogy míg a teszt indítása előtt a két kereső teljesen más első találati oldalt adott, addig a próba kezdete után nem sokkal a Bing bizonyos esetekben a Google eredményeit kezdte kiadni.

A fentiekből arra következtettek, hogy a Bing valahogy megszerzi ezeket az információkat: vagy az IE 8 küldi el az „ajánlott oldalak” funkció segítségével, vagy a Bing eszköztár a „felhasználói élmény javítása” program segítségével (vagy valami más módon), és így egyszerűen ellopják a Google eredményeit.

A Bingért felelős igazgató, Stefan Weitz már a cikk írása közben megkereste Sullivant, és levelében nem tagadta, hogy a Google-ból is gyűjtenek adatokat keresőjük fejlesztéséhez, a találati érték megállapításához, de ez csak egy a több mint ezer forrásból (signal), ahonnan adatokat szereznek – pontosan úgy, ahogy minden kereső, keresőfejlesztő dolgozik. Az igazgató szerint a Google vádaskodása alaptalan, manipulatív kísérletük hamis eredményt mutat. Hasonlóan nyilatkozott indulatos bejegyzésében Harry Shum, a Bingért felelős alelnök, aki szerint nem véletlen, hogy épp egy fontos szakmai rendezvény idején jelent meg ez a hír.

A Twitteren már elég komolyan elmérgesedett vitához kapcsolódva érdemes megjegyezni, hogy a Google kísérlete korántsem meggyőző, ugyanis a 100 manipulált keresésből csak 7-9 esetben találtak egyezést, és ez jelentősen gyengíti az érvelésüket.