nyest: Hogyan figyeltek fel a Copiale Cipherre? Mi keltette fel benne az érdeklődésüket?

Megyesi Beáta: A kollégám, Christiane Schaefer kapta a kézirat másolatát Berlinből. Ő filológus, rég kihalt nyelvek emlékeivel, például tokhár nyelvemlékekkel foglalkozik. Évekig próbálkozott a Copiale Cipher megfejtéssel, de nem járt sikerrel. Januárban Uppsalában előadást tartott Kevin Knight. Az ő kutatási területe elsősorban az automatikus fordítás és a kriptológia, azaz a titkosírások megfejtésének tudománya: korábban a Voynich-kézirattal foglalkozott, illetve olyan algoritmusokon dolgozik, melyek mind a titkosírások megfejtésében, mind az automatikus fordításban használatosak. Én számítógépes nyelvész vagyok. Szerettük volna kipróbálni a szamítógépes nyelvészetben használt új eszközöket, és megnézni, hogy ezek segítségével meg lehet-e fejteni a kódot. Februárban elküldtem Kevinnek a kéziratot, és áprilisban meg is volt a kulcs. Ezután a tulajdonos a rendelkezésünkre bocsátotta az eredeti kötetet, így magát a könyvet is elemeztük.

Megyesi Beáta és Kevin Knight a Copialéval
(Forrás: Yolanda Gil)

nyest: Miből állt ez a vizsgálat?

MB: Szerettük volna kideríteni, mely korból származik a szöveg. Mivel a könyvben a feltételezhető tulajdonos neve mellett az 1866-os évszám szerepelt, feltételeztük, hogy a könyv ebből a korból származik. Azonban Per Cullhed, aki az Uppsalai Egyetem könyvtárának, a Carolina Redivivának a szakértője, a borító, a papír és a tinta vizsgálata alapján arra a megállapításra jutott, hogy a kötet valamikor az 1760 és 1780 között készülhetett. Amikor  a fordítás elkészült, Andreas Önnerfors kultúrtörténész, a Lundi Egyetem munkatársa is megvizsgálta. Ő a szöveg tartalma alapján arra jutott, hogy az 1740-es, 1750-es évekből származhat.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

nyest: Tulajdonképpen miről szól a szöveg?

MB: A könyv három részből áll. Az első rész az okulistákról (többek között szemészettel foglalkozó titkos társaság) és szertartásaikról, a második rész az 1700-as évek szabadkőműveseiről és rítusaikról szól. A harmadik rész pedig a skót szabadkőművesekről szól. Ez a szöveg sok újdonságot tartalmaz a történészek számára: kiderül például belőle, hogy a skót szabadkőművesek sokkal radikálisabbak voltak, mint azt korábban gondolták – sokat beszélnek például a természetes jogok védelméről.

Jelen pillanatban egyébként dolgozunk a szöveg publikálásán.

A Copiale Cipher borítója
(Forrás: http://stp.lingfil.uu.se/~bea/copiale/)

nyest: Hogyan sikerült megfejteni a kéziratot?

MB: Az ötlet tulajdonképpen egyszerű, és nem is új, már az arabok is használták a 8.-9. században. Minden nyelvre jellemző, hogy milyen betűkombinációk vannak benne, és hogy ezek milyen gyakoriságúak. A megfejtés során azt kell vizsgálni, hogy a titkosírásos szövegben milyen jelek kombinációja hasonlít az írott szöveg betűkombinációjainak gyakoriságára.

Ehhez persze először azt kellett kitalálni, milyen nyelvű a kódolt szöveg. Kevin Knight lefuttatott egy automatikus ellenőrzést 80 nyelvre. A teszt eredményei alapján kevéssé tűnt valószínűnek, hogy a szöveg német nyelvű, de más nyelvekre sem kaptunk biztatóbb eredményeket. Ugyanakkor a könyv elején szerepelt egy név: Philipp. Ez a szó a német helyesírásnak felelt meg. A könyv is Németországban került elő, ezért azt feltételeztük, hogy a könyv nyelve német.

Vízjel a Copiale Cipher papírján. A jobb felső sarokban kódolatlan a felirat.
(Forrás: http://stp.lingfil.uu.se/~bea/copiale/)

nyest: Mi volt ennek a korai kudarcnak az oka?

MB: Az egyik legnagyobb nehézség az volt, hogy a szöveg 18. századi német nyelven íródott, míg nekünk csak a mai németről voltak gyakorisági mintáink.

Zsákutca volt az is, hogy először azt feltételeztük, hogy az ékezet nélküli latin betűk hordozzák az információt, mivel ezek megoszlása is hasonlított egy természetes nyelv betűinek eloszlására. Aztán Kevinnek eszébe jutott, hogy mi van, ha éppen az ékezetes és más különös jeleknek van igazán jelentőségük. Ezt számítógéppel tesztelte, és az ötlet bevált. Kiderült, hogy az ékezet nélküli latin betűk egyszerűen a szóközöket jelölik.

Megyesi Beáta

nyest: Az Önök által használt módszer mennyire hasznosítható más szövegek megfejtésében? Mik a módszer korlátai?

MB: A Copiale Cipher összesen 90 szimbólumot tartalmaz, 16 oldalra volt szükség ahhoz, hogy ezek kulcsát megtaláljuk. Egyáltalán nem biztos, hogy sikerrel jártunk volna, ha csak egy oldal állt volna rendelkezésünkre. Természetesen az általunk használt eszközöket más esetekben is használni lehet, de semmi nem garantálja, hogy sikerül is megfejteni az adott szöveget.

nyest: Tervezik, hogy más rejtjelezett szövegek megfejtésével is próbálkoznak?

MB: Kevin dolgozott a Voynich-kéziraton és más szövegeken is, de Christiane-nek és nekem pillanatnyilag más irányú elfoglaltságaink vannak. Ennek ellenére remélem, hogy tovább tudjuk folytatni az együttműködést, és sikerül megfejtenünk más kódolt szövegeket is.

nyest: Jelenleg milyen más projekteken dolgozik?

MB: Én pillanatnyilag párhuzamos mondattani korpuszokon dolgozom. Ezekben ugyanazok a szövegek különböző nyelveken szerepelnek, és mondattanilag elemezve vannak, így könnyen összevethető, hogy melyik nyelv milyen szerkezeteinek milyen szerkezetek felelnek meg a másik nyelvben. Behatóbban foglalkoztam már a svéddel és a törökkel, most a modern perzsán, a farszin dolgozom. Egy doktoranduszommal régi, 1400 és 1800 között keletkezett svéd szövegek automatikus elemzésével is foglalkozunk. Emellett vezetem a Nyelvészeti és bölcsészeti tanszéket, mely szintén rengeteg elfoglaltsággal jár.

nyest: Mondana pár szót a tanszékükről?

MB: A tanszéken több mint 20 nyelvet oktatunk, köztük főként nyugat-ázsiaiakat: arabot, modern és klasszikus hébert, iráni nyelveket, mint a perzsa, a kurd vagy a beludzs, törököt és üzbéget, szanszkritot és hindit, de európai kasszikus nyelveket, így ógörögöt és latint is. A nyelvek mellett általános és számítógépes nyelvészetet is oktatunk. Személy szerint évi 2-3 korpusznyelvészeti kurzust tartok, és van két doktoranduszhallgatóm is.

nyest: Hogy került Uppsalába?

MB: Budapesten nőttem fel, 19 évesen mentem ki Svédországba. A Stockholmi Egyetemen 2000-ben diplomáztam nyelvészet és számítógépes nyelvészet szakon, doktori fokozatot 2002-ben szereztem a Királyi Műszaki Egyetemen. Jelenleg is Stockholmban élek, de Uppsalában dolgozom.

nyest: Munkájához további sok sikert kívánunk!

További olvasnivalók

The Copiale Cipher (a projekt honlapja)

The Copiale Cipher (A Számítógépes Nyelvészeti Társaság – ACL – konferenciáján elhangzott előadás szövege, illusztrációkkal)
A Copiale Cipher szövege németül és angolul