Az intézményben négy évre visszatekintő hagyománya van annak, hogy az év vége előtt az intézmény munkatársai bemutatják a digitalizálás és adatbázis-építés eredményeit. Mint az idei évzáró tájékoztatón csütörtökön elhangzott, megtörtént többek között a katonaállítási lajstromok és a Belügyminisztérium névváltoztatási kartonjainak digitalizálása: a folyamat során a Katona-Sor projekt keretében a szakemberek az 1756 és 1918 között keletkezett, jelenleg részben csak mikrofilmen kutatható katonaállítási lajstromokat, újoncösszeírási jegyzékeket rendezik adatbázisba, amelynek alapját a mikrofilmes állomány szkennelt változata adja. A projektet bemutató szakember előadásában az unikális forrástípusról, annak jellegéről, valamint a jelenleg is zajló munka eredményeiről adott számot.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A BM névváltoztatási kartonokat az MNL OL a Magyar Családtörténet-kutató Egyesülettel és az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetével közösen dolgozza fel. Az engedélyezett névváltoztatások 1894-1932 közötti 21 mikrofilmjének digitalizálása elkészült. A most kezdődő feldolgozás a korábban 1913-ig már feldolgozott adatok kiegészítéseként készül el.

A jobbágyok földesuruk iránti kötelezettségeit rögzítő, főként 16-17. századi urbáriumok is hozzáférhetővé válnak mostantól a kutatók számára. A rovásadó-összeírások megyénként kötetekbe rendezve tartalmazzák a helységek birtokosainak nevét és portáik számát, valamint gyakran az adómentes családok, telkek számát, az adómentesség okának feltüntetésével. Az Eperjesi Egyetem közreműködésével idén 66 ezer felvétel készült el.

Harmadik csoportként a címereslevelek digitalizálását ismertették a szakemberek. Ezek az anyagok dekoratív küllemük mellett jelentős és talán még igazán kiaknázatlan forrásanyagot képviselnek. Az MNL OL különböző gyűjteményeiben elszórtan jelenleg mintegy 2100 eredetiben fennmaradt címeradományozó oklevelet őriz. A 2011 őszén a Nemzeti Kulturális Alaphoz beadott pályázat célja egy olyan sokoldalú, elektronikus, az interneten elérhető és keresővel ellátott adatbázis létrehozása volt, amely teljes részletességgel tartalmazza az adománylevelek adatait. Az elkészült munka az 1528 és 1918 közötti időszakból 1055 eredeti, kevés kivétellel magyar királyi és erdélyi fejedelmi adománylevelet tartalmaz, esetenként a hozzájuk tartozó mellékletekkel.

Szintén az NKA támogatásával valósult meg az MSZMP hangfelvételeinek megmentése. A 678 orsós hangszalag egy része még az ötvenes években keletkezett, azonban a levéltárnak nem volt eszköze a szalagok lejátszására. A különleges történeti értékeket képviselő, egyedi forrást jelentő hangfelvételeket az utolsó pillanatban sikerült megmenteni. A Magyar Mozgóképkincs Megismertetéséért Alapítvány együttműködésével megvalósított projekt jövőre is folytatódik.

A tavaly indult Oral History Gyűjtemény újabb jelentős interjúkkal gazdagodott, és elkészült az online felület első verziója is. Kuriózum a Bécsi Magyar Történeti Intézet évkönyve, amelynek 1931 és 1940 közötti évfolyamait a Collegium Hungaricummal közösen publikálja a levéltár.