Szűkszavú információ jelent meg a NASA honlapján november 29-én. A tájékoztatás szerint december 2-án, magyar idő szerint este 8-kor korszakalkotó bejelentést tesz az amerikai űrügynökség.

A sajtótájékoztató témája egy olyan asztrobiológiai felfedezés, "amely befolyásolni fogja a Földön kívüli élet bizonyítékainak kutatását".

A nyest.hu tippje, hogy földön kívüli mikroorganizmusokról lesz szó ma este – de a fejleményekről természetesen beszámolunk.

UPDATE:

A várakozásokkal ellentétben nem a Titánról volt szó a sajtótájékoztatón. Ennek ellenére a NASA bejelentése alapjaiban változtatja meg a földön kívüli életről, annak lehetőségiről eddig gondoltakat.

A távirati iroda így számol be az eddig napvilágot látott hírekről:

Arzénból táplálkozó baktériumot azonosítottak a kaliforniai Mono sós tó üledékes rétegében amerikai kutatók, akik szerint a baktérium a foszfor helyett építi be többek között fehérjesejtjeibe, valamint örökítőanyagába a mérgező nehézfémet.

A Science című tudományos folyóiratban közölt tanulmány szerint első alkalommal nyert bizonyosságot, hogy minden ismert földi élet egyik alapvető építőkövét egy másik elem helyettesítheti.

"Ez a kutatás arra emlékeztet minket, hogy az élet, ahogy mi ismerjük, sokkal rugalmasabb lehet annál, mint amit feltételezni, vagy elképzelni tudunk" - mondta Felisa Wolfe-Simon az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA asztrobiológiai intézetének munkatársa az Arizonai Állami Egyetemen. "Ha a Földön ilyen váratlan dolog létezhet, akkor mi minden lehet, amit még nem láttunk?" - vetette fel.

A foszfor a szénnel, a hidrogénnel, a nitrogénnel, a kénnel, valamint az oxigénnel együtt ahhoz a hat elemhez tartozik, amely - eddig ismert formájában - alapvető az élethez. A Wolfe-Simon által vezetett kutatók azt akarták feltárni, hogy az élet vajon más anyagokkal is működhet-e. A tudósok vizsgálataik során az arzénre összpontosítottak, mert az kémiailag nagyon hasonlít a foszforra.

Éppen ez a hasonlóság az oka annak is, hogy az arzén a legtöbb életforma számára rendkívül mérgező: az anyagcsere-rendszer nem tudja megkülönbözteti a két elemet biológiailag aktív formájában. Ha a foszfor helyére arzén kerül, leállnak a központi biokémiai folyamatok.

A kutatók laboratóriumi körülmények között tenyésztettek a Mono-tó üledékéből származó magas arzéntartalmú baktériumot. A kísérlet során a fejlődési szakaszban fokozatosan növelték az arzénkoncentrációt, foszforhoz viszont nem juttatták a táptalajt.

A végén olyan baktériumféle maradt, amely ilyen körülmények között is életben maradt, sőt növekedni tudott. A tudósok GFAJ-1 néven azonosították. Az asztrobiológiai intézet csapata azt is bizonyítani tudta, hogy a baktérium anyagcseréje során valóban felhasználja az arzént, és ezzel helyettesíti a hiányzó foszfort.

A sajtótájékoztató itt tekinthető meg: http://www.nasa.gov/multimedia/nasatv/index.html?param=public