Október 28-án a Komi Vojtir (Komi Nép) nevű szervezet konferenciát tartott a komi fővárosban, Sziktivkarban. A konferencián igen figyelemreméltó javaslatok hangzottak el – kérdés azonban, hogy mi valósul meg belőlük.

A nyelvi fészkek fontosságát emelte ki Marija Kuzbozseva, a társaság sziktivkari végrehajtó bizottságának elnöke. Fontosnak tartaná, hogy a köztársaságba vezető utak mentén komi nyelvű üdvözlőtáblákat helyezzenek el, illetve a város építészetébe nemzeti motívumokat csempésszenek. Előadása végén arra bíztatta a jelenlevőket, hogy aktívan blogoljanak, illetve látogassák a nemzetiségi portálokat – ezekből azonban nincs sok.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A komi gyerekeknek még az orosz nyelvet és irodalmat is komiul kellene tanítani, mondta Szergej Gabov, a Komi Vojtir végrehajtó bizottságának elnöke. Pillanatnyilag a falusi iskolák is áttérnek a komi nyelv nem anyanyelvként, hanem „második államnyelv”-ként való oktatására: ez azt jelenti, hogy idegen nyelvként, az alapoktól tanulják a nyelvet azok a gyerekek is, akik egyébként beszélnek komiul. Az ilyen oktatásnak semmi haszna. Kérdés azonban, komolyan kell-e, lehet-e venni Gabov javaslatát ilyen körülmények között.

Hasonló témáról adott elő Zoja Osztapova, az A Komi Köztársaság Őshonos Asszonyai mozgalom aktivistája. Szerinte egy honlapot kellene létrehozni a komitanárok számára: ezen gyűjtenék össze az oktatási segédleteket, módszertani anyagokat. Ez a terv talán meg is valósul, az oldal indulását decemberre tervezik – kérdés, hogy miért nem használják az amúgy ingyenes lehetőségeket akár honlap, akár blog formájában való megvalósításra. Osztapova azt is javasolta, hogy hozzanak létre egy önálló művelődési házat komi gyerekeknek, illetve hogy fordítsák komira közösségi oldalak felületét, továbbá forgassanak filmet komi fiatalokról.

Alkalmazott komi filológia szak indul a Komi Köztársasági Köz- és Államigazgatási Akadémián (tkp. főiskolán), számolt be róla az intézmény rektora, Nyina Nyesztorova. Véleménye szerint a végzősök komitudásuknak köszönhetően könnyen el tudnak majd helyezkedni a köztársaságban.

Kazahsztán egykori fővárosában, Almatiban (Alma-Atában) még a szovjet időkben neveztek el egy utcát Ivan Kuratovról, a neves komi költőről. A kazah–komi kapcsolatok azonban azóta meggyengültek, anyagi nehézségek miatt a komi írók nem utaznak Kazahsztánba, ezért az a veszély fenyeget, hogy az utcát átnevezik – számolt be róla Vlagyimir Tyimin író. Tyimin kijelentette, hogy ő maga hajlandó nyugdíjából ezer rubellel (valamivel több, mint hétezer forinttal) hozzájárulni egy ilyen látogatás költségeihez.

A konferencián súlyos vádak is érték a mozgalmat. Vjacseszlav Gajzer köztársasági elnök szerint az aktivisták túl passzívak. Az elnök szerint azonban a mozgalom ennek ellenére erős, és felszólította a résztvevőket, hogy működjenek együtt a város és a köztársaság vezetőivel.

A Komi Köztársaságban komoly problémát jelent az öngyilkosságok magas száma. Különösen érvényes ez az őslakosságra. Egy javaslat szerint programot kellene kidolgozni ennek visszaszorítására. Szintén javasolták az elnöknek, hogy alapítson ösztöndíjat komi egyetemi hallgatók számára.

Forrás

В Сыктывкаре коми активисты хотят языковых «гнезд», преподавания в школах на коми языке и снижения финно-угорского суицида