Oroszországban egységes érettségi rendszer van érvényben, mely egyben felvételi vizsgaként is szolgál. A vizsga pontozása bonyolult, minden tantárgyból meg van határozva, mennyi az a minimum pontszám, amit el kell érni a vizsga érvényességéhez, illetve az a maximális pontszám, amennyit az adott tantárgyból az összpontszámba be lehet számítani. Két tantárgy, az orosz nyelv és a matematika kötelező, ezen kívül egy sor tantárgy (idegen nyelv – kizárólag angol, német, francia vagy spanyol –, fizika, kémia, biológia, földrajz, irodalom, történelem, társadalmi ismeretek, informatika) választható. A választható tantárgyak száma nincs korlátozva.

2011. április 8-án az állami duma első olvasatban elfogadta azt a törvénymódosítást, mely szerint a nemzetiségi régiók lehetővé tehetik az érettségit egyes nemzetiségi nyelvekből, illetve irodalmakból is. Ellentmondásosak az információk, hogy ez minden nemzetiségi régióra (tehát a nemzetiségi körzetekre) is vonatkozik-e, vagy csupán a köztársaságokra. Az mindenesetre bizonyos, hogy az erre feljogosított régiók nem csak névedó nemzetiségük nyelvét és irodalmát tehetik érettségi tantárggyá, hanem bármely, a területükön élő nemzetiségét. Ez azt jelenti, hogy mordvinból nem csak Mordóviában, hanem – a megfelelő helyi törvények elfogadása esetén – például Tatarsztanban is lehet majd érettségizni. Ezzel szemben például a Szaratovi, Szamarai vagy a Rjazanyi Területen élő mordvinoknak esélyük sincs, hogy anyanyelvükből vagy irodalmukból érettségizzenek.

Kinek, minek?

Az anyanyelvi érettségit csak azoknak ajánlják, akik saját régiójukon belül szeretnének maradni, illetve felsőoktatási intézményben anyanyelvüket szeretnék tanulni. A legtöbb oroszországi felsőoktatási intézmény az anyanyelvből és nemzetiségi irodalomból tett érettségit nem fogja elfogadni. Az egyik cikkben példaként említik, hogy aki például Moszkvában szeretne újságírást tanulni, az ne válassza az anyanyelvi érettségit. Ez azért is érthetetlen, mert az anyanyelvi érettségi nem az orosz nyelvit helyettesíti, hanem csupán kiegészíti azt. Miért ne kaphatná meg az ország legszínvonalasabb képzését az, aki anyanyelvén szeretne újságot írni, ha egyébként tehetsége alapján ezt kiérdemelné?

Szintén érthetetlen, hogy a törvény változása kapcsán többen attól félnek, hogy a nemzetiségi nyelvi érettségire való felkészülés az orosz nyelvi érettségitől veszi el az energiát. Ezt nem lehet komolyan venni, hiszen az orosz nyelvi érettségi kötelező, és ha nem sikerül, az egész érettségi érvénytelen – ezzel szemben ha a választható tantárgyból nem sikerül az érettségi, akkor csak a pontszám lesz kevesebb. Nyilvánvaló tehát, hogy az érettségizők számára az orosz nyelv sokkal fontosabb, mint az anyanyelv vagy az idegen nyelv.

Megszólaltak azok a hangok is, melyek szerint az orosz nyelv ismerete Oroszországban egyre inkább csökken. Nem világos, ezt mire alapozzák, de az biztos, hogy ez nehezen kapcsolható össze az érettségi kérdésével, hiszen akinek nincs megfelelő orosztudása, az amúgy sem juthat el az érettségiig.

És a finnugorok?

A finnugor köztársaságok közül egyelőre csak Komiföldről hallatszanak olyan hangok, hogy elképzelhetőnek tartják az anyanyelvi érettségi bevezetését. Az mindenesetre bizonyos, hogy ezzel a komi nyelvű diákok jelentős része amúgy sem élhet, hiszen nem részesül anyanyelvi oktatásban sem: nemhogy nem anyanyelvén tanulja az iskolai tantárgyakat, de még külön tantárgy keretében sem ismerkedhet anyanyelvével.

Források

Единый государственный экзамен

ЕГЭ на татарском

ЕГЭ теперь можно сдавать на коми языке