Elveszett szavak nyomában
Van-e olyan szótár, melyből kikereshetnénk az ősi eredetű, de mára már kihalt szavakat? Ha nincs, miért nincs, és akkor hol találjuk meg ezeket, ha mégis érdekelnek minket? Amíg erre válaszolunk, újabb nehéz kérdésekbe ütközünk, és amit tudni véltünk, azzal kapcsolatban is kétségeink támadnak.
Áron nevű olvasónk a következő kérdéssel keresett meg minket:
Azt szeretném kérdezni, hogy hol olvashatok a magyar(köz)nyelvből kiveszett uráli/ finnugor/ ugor szavakról, melyeket esetleg csak nyelvemlékből vagy nyelvjárásból ismerünk? Mint a mony és a lom szavak.
A kevésbé tájékozott olvasók kedvéért eláruljuk, hogy a mony ’tojás’-t jelentett, de idővel felvette a ’here’ jelentést is. Ennek következtében az asszonyok már nem szívesen kértek monyt a piacon, így született meg a tojik igéből a tojás – a mony pedig eltűnt a használatból. Ma már persze a tojás is jelent ’heré’-t – de hogy ez hova vezet, azt ne tőlünk kérdezzék. A lom, amelyre Áron utal, nem az a lom ’kacat’, amelyet ma is használunk, hanem az, amelynek eredetileg ’hó’ volt a jelentése.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Nos, rossz hírünk van Áron számára: nincs olyan kiadvány, melybe kifejezetten ezeket a szavakat gyűjtötték volna össze. Ennek egyszerűen az az oka, hogy ez a szócsoport mind a nyelvtörténészek, mind az egyszerű nyelvhasználók számára érdektelenek. A nyelvtörténészek számára nem érdekes, mely szavak haltak ki. A kihalásnak nagyon sokféle oka lehet, és sőt, általában nem egyetlen oka van, és általában nem is határozható meg, mi ez az ok. Mondhatunk olyanokat, hogy egy másik szó kiszorította, de miért? Ha a mony azért halt ki, mert tabuvá vált, akkor a tojás miért nem válik tabuvá?
A kihalt szavak inkább az egyszerű nyelvhasználók vagy a filológusok számára érdekesek – mondjuk ha el szeretnének olvasni és értelmezni egy néhány száz éves szöveget, vagy akár egy Jókai-regényt. Ezek a szótárak körülbelül úgy használhatóak, mint a kétnyelvű szótárak, nyelvjárási szótárak vagy az idegen szavak szótárai. A szótárhasználók számára nem különösebben érdekes, hogy milyen eredetűek e szavak – ha esetleg érdemes is feltüntetni ezeket az információkat, felesleges ezek alapján rendezni a szavakat.
Mony a lomon
(Forrás: iStockphoto)
Elkeseredésre azért nincs ok, ha némi munkával is, meg lehet találni azt, amit Áron keres.
A magyar szókészlet finnugor elemei (MSzFE) című kiadványban megtaláljuk az összes olyan szót, amelyet a tudomány finnugor eredetűnek tart. (Mivel a kiadvány 1967-es, elképzelhető, hogy néhány azóta azonosított szó hiányzik, néhány etimológiáról pedig kiderült, hogy téves, de az összkép nem változott.) A három vékony kötetet néhány este alatt végig lehet lapozni, és ki lehet belőle gyűjteni azokat a szavakat, melyeket ma már nem használunk. Természetesen óvatosnak kell lennünk, ellenőriznünk kell a jelentést is: a
lomra bukkanva ugyanis könnyelműen továbblapozhatunk, ha nem vesszük észre, hogy ez egy másik
lom!
Hasonló játékot játszhatunk az Uralisches Etymologisches Wörterbuchhal (azaz az Uráli etimológiai szótárral) is. Azok az szavak ugyanis, amelyek ebben szerepelnek, minden bizonnyal megvoltak a magyarban is, még akkor is, ha azóta nyomtalanul kihaltak, és sem a nyelvjárásokban, sem a nyelvemlékekben nem bukkannak fel. Természetesen nem tudjuk megmondani, hogy mikor haltak ki, csak körülbelüli fogalmunk van arról, mikor hogyan hangzottak (volna), és persze jelentésük is jelentősen módosulhatott kihalásuk előtt.
Hozzászólások (71):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
71
Sándorné Szatmári
2023. szeptember 16. 11:40
@mederi: 66
Úgy gondolom, hogy a tojás és a "mony" kétféle ősi szemléletet tükröz ha ugyanolyan típusú (gömbölyű) tojást feltételezünk:
1/
a)A legnagyobb darabszámú és gömbölyű tojása a teknősbékának van főleg tengerparti fövenybe ágyazottan.
b)A magyar nyelvben a "tojás" szótöve toj-, (egyben ősi főnévi és igei értelmű szó is volt, amely magyarul múlt időben: tojt valamit, tojta azt) Az angolban úgy hangzik főnévként, hogy "toj" a "játék.
A magyarban toldalékolva egyértelműsítve főnévvé módosult, megtartva szótőként az ige jelentése is, ami a tojás lerakásának folyamatát idézi fel. Mivel szituációra épül a változás, nem feltétlenül kell hogy írásos anyagból legyen levezethető..
2/
Hogyha a tojások megtalálásához vezető nyomokra utal az elnevezés, akkor szintén leginkább teknősbéka tojásokra lehet gondolni, mert ha pl. a tenger még nem mosta el az anya teknős nyomait, és ha már vésett, rótt, írt formában közlik a fellelhető tojások helyét, az olvasás iránya kétféle lehet. Az egyik irányú olvasat a helyet, a másik a fellelhető tárgyak (pl. tojások) nevét is jelenthette, így titkosítva az információt. (Akik nem jobbról balra olvastak, gondolhattak bármilyen típusú, emberi vagy állati nyomokra.)
-Úgy gondolom, hogy a 2/ számú szemlélet újabb keletű (kétféleképpen olvasható rajzolt, vagy írott szöveg), és már nem csak tojásokra, hanem titkosan elrejtett tárgyakra is utalhat akár szárazföldön is...
-Ez a példa akár arra is rámutathat, hogy mikor vált szét (írásbeliség kezdetekor?) és esetleg milyen vidékeken (nedves, vagy szárazföldi körülmények között?) a kétféle szemlélet..
69
szigetva
2023. augusztus 21. 19:24
68
Sándorné Szatmári
2023. augusztus 21. 19:18
@mederi: 65
2013 óta kicsit tovább gondoltam..
Az ősi időkben (is) az eső meghatározó szerepe nyilvánvaló az evés lehetőségéhez..
A késztetés-eredmény szópár annyira ősi lehet, hogy az eltelt idő alatt sokféle "alakot és jelentéstartalmat ölthetett magára" és terjesztett szét a világban..
Mivel sok ma is -a sértetlen mellett- módosult szópár megtalálható pl. a magyar nyelvben eredeti és analóg tartalommal, adat mintáknak minősíthetők, így vissza lehet következtetni az evés/ ivás szótő ősi változataira is, ami valószínűleg e'h'szt (szótő:"e'h'-"(ös))/ ed(t) és i'h'szt (szótő:"i'h'-"(os)/id(t) lehetett ..
Megjegyzés:
Példák különböző szótövekkel:
1/ foszt/ fod(t)
--->fód (=foltoz), fót (=folt) /=> a szótő "fo-" aminek az ősi jelentése folyó (sokféle analógia alátámasztja pl. a zuhatagban "leomlik a víz mint egy fal", szétárad a folyó sokszor főleg tavasszal, hordalékot visz és lerak, és így tovább)..
-analógiája a foszt/ fod(t)-nak:
fos/fody (mai írással: fogy)
2/ a szótő:"fe-"
feszt (újabb, analóg késztetés forma azonos szótővel==>fes(s)zít/fes(s)zül//fes(s)zeget)
/fed(t) (analóg jelentések==>elfed vmt., felfedez valamit),
-analógia (szt->st) hangváltozással a késztetés oldalon:
fest / fed(t)
-Visszatérve az evésnél és ivásnál (frank hatás?) feltehetően korábbi, ősi KE szópárokra épülő analógiáikra..
-Az "eszt" ma a franciában és az "iszt" a németben (az angolban tovább módosult, az -sz(t)->-z lett) létigék (az írásmódot, a kiejtést és az írott adatokra épülő etimológiát mellőzve)..
-A magyar nyelvben az "este" (-szt->-st), "eső" (-szt->-s(s)) szavak, míg a délszláv földrajzi név "Isztria", vagy a Duna ősi neve "Iszter", teljesen más megközelítésben, megőrizték a késztetés oldali szóalakokat..
-Az evés egyik fontos késztető eleme az (ehösség->) éh(es)ség, másik az, hogy VAN (legyen) mit enni, ha szereti az adott ételt valaki.
Az ivásnak a szomjúság/ szomjasság (talán az ősi neve "ihosság" volt, pl. van ma is ilyen vezetéknév!), valamint az, hogy legyen mit inni
(ha szereti valaki)..
Az eredmény oldalon az "éh-" szótő eltűnik, ha jóllakott valaki (éden lett, és este már édesen alhatott pl. egy édes (=jóllakott) gyermek az édes (=szeretett) anyja ölében)..
67
korhely
2015. június 19. 12:45
@gull 1: "Mifelénk rézmonyosnak nevezik a rosszul kiherélt (tehát a beavatkozás ellenére még párosodni képes) lovat...."
Rézfaszú bagoly, rézangyalát, bassza a rezet... A káromkodók miért kedvelhetik minden fémnél jobban a rezet? Persze, néhány kupica rézeleje után, akár érthető is. :)
66
mederi
2013. október 28. 10:30
@Krizsa:
A "mony" tükörképe pedig (ki-)"nyom", mert a nyelv játékos is..:)
65
mederi
2013. június 16. 16:01
Nagyon érdekes, hogy a "jól laktam" kifejezés mit és miért szorított ki, hiszen az ember már akkor is ehette degeszre magát, mikor még csak gyüjtögetett és nem telepedett le, vagyis nem lakott sehol.:)
Én az "édes"-re szavazok, ami lehet ellentéte az "éhes"-nek.
A kis baba ha elégedetten alszik, azt mondjuk:
"Milyen édesen (jól lakottan, elégedetten) alszik.
Hasonló, nyilvánvalóan újkeletű szavunk biztosan sok van, csak tényleg nem sokakat érdekel..:)
64
Krizsa
2012. december 23. 08:56
Mony... de előbb példák arra, hogy az L prefixum felragadt magyar szavakra: l-ég, l-óg, l-iga (nem számít, hogy jövevény, mert az iga és az ige nem jövevény),
l-ágyék, l-ejt, l-om... Van még sok, de ezek a nyilvánvalóak - nincs mit magyarázni rajtuk.
A mony MN-i/j gyöke nagyon nemzetközi struktúra, s persze, hogy finn is. Több értelme van: sok, számos, pénz, indít, indul, tojik... Mi a közös? Az, hogy "sok" van belőle és hogy "megindít" valamit (mén /elment/, mén/ló/). Tehát az MNi/j gyök "tojás"-értelme sem veszett ki a magyar nyelvből, csak félreszorult, másrészt a magyarban a gyöknek az "elindulás-menés" értelme került előtérbe.
********
Szóval "a nyelvek folyton változnak" nyelvészeti köz-mondás bizonyítási kísérlete (a magyarra nézve) ezúttal is csak részleges sikert eredményezett. De azért ne adjátok fel.
63
Krizsa
2012. december 23. 08:05
Na, a jó sok vicces (hamiskodó) műveszekedés után:
Természetesen nem veszett el a LOM és az értelme sem változott meg lényegesen. Mert ami leomlik, az lom és a hó az pont leomló..
Dehát a LE- az igekötő, akkor meg miért keverek össze mindent? mindennel?
Te is tudod, szakértő, hogy nem keverek, mert az L- sok nyelvben prefixum és ugyanannyiban fel is ragadhatott véglegesen a szavakra. A magyarban két eset van: vagy felragadf, vagy nem:-) S mindezt bármelyik nyelvész legalább olyan jól tudja, mint én.
62
gull 1
2012. szeptember 2. 20:39
Aham, szóval senki nem tudja, hogy mit jelent Szabadkán a 'rézmonyos'? :)
61
Hunszabír
2012. augusztus 25. 20:50
60
Árpád fejedelem
2012. augusztus 25. 20:44
@Fejes László (nyest.hu):
Elmész 30-án és meglesed! Ezen nincs mit vitatkozni, mert idehozzák a Király utcába. Szittya nép, szittya nyelvemléke, szittya írásban kódolva.
59
Fejes László (nyest.hu)
2012. augusztus 25. 09:41
@Hunszabír: „ Viszont ez a szöveg magyarul van, vagy szerinted ezek iráni szavak?
IRiJ ASZaNY aNNAK ISZaTaG CsAK TiZSTiRe SZaTOBa Jó őZS aTa FiSZéT CsAK TaRS-ZSáG JÓ ÉGBe CsAK”
Teljesen aszany, hogy ez a szöveg magyarul iszatag, hiszen ta szatoba fiszét, csak a jó égbe...
58
Hunszabír
2012. augusztus 24. 19:59
57
Hunszabír
2012. augusztus 24. 19:57
@Avatar:
A szumír nyelvet ők fordították nem az PSD Edward Hincks, Henry Rawlinson, Jules Oppert, Friedrich Delitzsch, Francois Lenormant,
August Ahlqvist,Otto Donner. Aztán persze jött pár ellenvélemény is, ahogy az lenni szokott, erről cikkezett itt Fejes László.
Iráni rováslelet a nullával egyenlő, ámbár nyelvünknek lehetnek a kelet-iránival kapcsoltai. Így rovásunknak is LEHET esetleges kelet-iráni megfelelője, miért ne lehetne hiszen félig a kelet-iráni is agglutináló nyelv. Viszont ez a szöveg magyarul van, vagy szerinted ezek iráni szavak?
IRiJ ASZaNY aNNAK ISZaTaG CsAK TiZSTiRe SZaTOBa Jó őZS aTa FiSZéT CsAK TaRS-ZSáG JÓ ÉGBe CsAK
csaba-vezer.freeblog.hu/archives/2011/02/04/Elhallgatott_nyelvemleke
Ez az olvasata, de nem kell higyj benne, menj el most 30.án a Király utcába és nézd meg magad! XD
Az összes hozzászólás megjelenítése
