-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
A térképek nagyon alkalmasak arra, hogy bizonyos jelenségeket szemléltessünk rajtuk. Azt azonban már nem mindig olyan könnyű megérteni, hogy mit is mutatnak a térképek. Persze azt sem árt tudni, mi mutathatná meg azt, amire kíváncsiak vagyunk...
Elek nevű olvasónk a Szeretlek Magyarország Mennyire elszigetelt nyelv a magyar? című cikkét böngészte, de nem a magyarral, hanem a finnel és az észttel kapcsolatban támadt kérdése. Ő ugyanis azt furcsálja, hogy a bemutatott térkép szerint a finn omena és az észt õun ’alma’ indoiráni jövevényszavak lennének.
(Forrás: imgur)
Sajnos a térkép – talán a források hiányosságai miatt – igen szelektíven kezeli a kisebbségi nyelveket. Az oroszországi uráli nyelvek egyáltalán nem szerepelnek, de pl. szomszédos török nyelvek, a csuvas, a tatár és a baskír közül is csak a legutóbbi van feltüntetve (ott sem az a terület, ahol valóban beszélik, hanem Baskortosztán területe).
Nos, bármilyen furcsa, a térkép nagyjából a tudomány álláspontját tükrözi. Igaz, e szavakat finn-volgainak is be lehetne sorolni, mivel lehetséges, hogy a mordvin (u)maŕ ’alma’ szóval azonos eredetűek. Amennyiben a szó ilyen régi korra visszavezethető, elképzelhető az indoiráni kölcsönzés is. Ha a mordvin alakkal nem függ össze, akkor ez a kölcsönzés valószínűtlenebb – ugyanakkor persze nem zárható ki, hogy egy korai indoiráni jövevényszó véletlenül a balti-finn nyelvekben maradt fenn, míg a többi finn-volgai (finn-permi? finnugor? uráli?) nyelvből kiveszett. Csak éppen erre nem lesz semmilyen bizonyítékunk.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Elek azt is megjegyzi, hogy a bevezető mondat is „megér egy misét”. Lássuk, miért!
A magyar nyelv eléggé elszigetelt Európában, annak ellenére, hogy az uráli nyelvcsalád tagja - legalábbis ez van a köztudatban. Ezekre a térképekre nézve azonban ennél ellentmondásosabb kép bontakozik ki.
A fő kérdés az, hogy mit tekintünk elszigeteltségnek. Földrajzi értelemben a magyar mindenképpen elszigetelt, hiszen rokonaitól távol beszélik. Persze az elszigeteltséget nem kell feltétlenül a nyelvrokonság alapján szemlélni, nézhetjük például a nyelvtipológia alapján is, azaz hogy milyen szerkezettípusok vannak a nyelvben. Vagy vehetünk egy harmadik szempontot is, a szókincset, ahogy a cikk is teszi. Abban Eleknek kétségtelenül igaza van, hogy a cikk-kezdő megállapítás furcsa, hiszen különböző szempontokat próbál egymással szembeállítani. Olyan, mint ha azt mondaná: a vonat jobban hasonlít a repülőgépre, mint a villamosra, pedig a vonat és a villamos sínen megy – de míg a vonaton és a repülőgépen gyakran van lehetőség étkezésre is, a villamoson sosem szolgálnak fel még kávét sem. Vagy felvethetnénk, hogy milyen érdekes, hogy a bálna alakja jobban hasonlít a pontyéra, mint az elefántéra – ellenben a bálna nem rak ikrákat!
A cikkben több furcsa megállapítást találunk. A bevezető például ezzel a kijelentéssel zárul: „láthattok olyan szavakra is példát az alábbi térképeken, amelyek kizárólag és teljesen a mieink”. Mi egyetlen olyan szót találtunk, mely eredetét tekintve eltér az adott térképen szereplő összes szótól: ez pedig a templom, ami viszont a magyarban latin eredetű – nehezen állítható tehát, hogy „kizárólag és teljesen a mieink”. Már csak azért is, mert megvan például az angolban is, de ott a temple kizárólag ’pogány templom’-ot jelent, míg a térképen is szereplő church kizárólag ’keresztény templom’-ot. Ez az apróság azonban már arra is rámutat, hogy az ilyen térképeket nem szabad annyira komolyan venni. (A figyelmes olvasó könnyen talál még hasonló kettősséget a cikk térképei között: a sörös térképen az angolnál a beer szerepel, mely főleg nyugat- és dél-európai nyelvekkel kapcsolja össze, ám az ale már az észak-európai nyelvekhez kapcsolná.)
Persze a képet torzítja az is, hogy egy-egy kiragadott fogalomra vonatkozó szavak földrajzát mutatják a térképek, és ezek mindegyike – a ’medve’ kivételével – sajátos kulturális fogalom, mely gyakran kerül át egyik nyelvből a másikba. Igaz, az ananász vagy a narancs neve később terjedt el, mint az almáé vagy a söré, de nagyon hasonlatos módon. Ha a nyelvek szókincsbeli elszigeteltségét szeretnénk kutatni, akkor sokkal célszerűbb lenne azt vizsgálni, hogy egy bizonyos szókincsrétegben egy-egy nyelv szavainak hány százaléka azonos eredetű egy bizonyos referencianyelvével. Ez persze lehetne a déligyümölcsök neve is, de ebben az esetben az eredmény inkább azt mutatná meg, mely nyelvekkel táplálkozik hasonló forrásból. Ilyen összehasonlítást lehetne végezni a leggyakoribb szavak listájával vagy a Swadesh-listával is, vagy akár egy tágabb, több ezres listával is – ez mondhatna valamit arról, mennyire „elszigetelt” egy nyelv. (Bár természetesen ahány lista, annyiféle eredményt kapnánk...) Ezek a térképek azonban erről nem árulnak el semmit.
(Forrás: iStockphoto)
Sajnos a cikk kritikátlanul idézi a a Wikipédiát, így aztán több tévedését is átveszi, így például azt sugallja, hogy az udmurt, a komi, a mari és a mordvin nyelvek közelebbi rokonai a magyarnak, mint a számi (lapp) és a finnségi nyelvek. Ez azonban nem igaz: a finn-permi nyelvek teljesen egyforma mértékben rokonai a magyarnak.