Augusztus 10-én 79 éves korában elhunyt Nanovfszky György, akit leginkább diplomataként tart számon a magyar közgondolkodás, hiszen ő volt a rendszerváltás utáni első magyar moszkvai nagykövet. 1992-ben egykori tanára, Antall József kérte fel diplomáciai szolgálatra, és az elkövetkező négy esztendő során moszkvai állomáshelyén számos sikert könyvelhetett el. Ezek közé tartozik a Finnugor Népek Világkongresszusának a megalapítása, amelyben tevékeny részt vállalt, miként az első finnugor világkongresszus megszervezésében is. Ugyancsak aktív szerepet vállalt a magyar‒orosz kisebbségvédelmi egyezmény aláírásának az előkészítésében, és neki köszönhető Bethlen István néhai magyar miniszterelnök hamvainak a hazahozatala is. Jól ismerte Alekszandr Szolzsenyicint, komoly szerepe volt az oroszországi 56-osok felkutatásában és kitüntetésükben is.

Nanovfszky György családja Kolozsvárról költözött Budapestre, ő már a fővárosban született 1942. április 10-én. Orvos édesapja megértette és támogatta fia vonzódását a nyelvek iránt. A gimnáziumban előbb franciául, majd lengyelül és oroszul is megtanult. Egyetemre Moszkvában is járt, ahol 1967-ben szláv filológiából szerzett diplomát, majd a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében délkelet-ázsiai nemzetközi szakértői tanulmányokból szerezte meg a következő évben a másikat. Ekkor már indonézül is is tudott.

Nanovfszky György (1942. április 10. ‒ 2021. augusztus 10.)

1968-ban az IBUSZ-nál kezdett el dolgozni, majd következett a SZOT, illetve a Külkereskedelmi Minisztérium. Közben megtanult angolul és eszperantóul is. 1981 és 1986 között az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciáján az afrikai programok igazgatója, majd a Magyar Kereskedelmi Kamaránál osztályvezető, illetve főtitkár helyettes. Oroszország mellett Grúziában, Örményországban és Azerbajdzsánban, valamint Türkmenisztánban és Üzbegisztánban is nagyköveti funkciót látott el. 1998 és 2001 között a Külügyminisztérium főosztályvezetője, 2001‒2005 között rendkívüli és meghatalmazott nagykövet Szingapúrban. 2011‒2012 folyamán tanácsadó volt a Fővárosi Önkormányzatnál – szerepe volt a Moszkva tér Széll Kálmán térré való „visszakeresztelésében”. Nemcsak az ELTE-n, a JATE-n és a Külkereskedelmi főiskolán, hanem a Moszkvai Állami Egyetemen is tanított tolmácsolástechnikát, protokollt és kommunikációt, főként 2006 és 2011 között. Nyelvi doktorátust az 1970-es évek elején szerzett idehaza, politikatudományit pedig 1996-ban az Orosz Tudományos Akadémián. Sokáig volt a Magyarországi Eszperantó Szövetség elnöke, majd tiszteletbeli elnöke lett. 1998-ban választották a San Marinó-i Nemzetközi Tudományos Akadémia rendes tagjává és professzorává. A Finnugor Világkongresszus Magyar Nemzeti Szervezete Konzultatív Bizottságának a magyar alelnöke volt, egészen a 2016-os finnországi Lahtiban rendezett világkongresszusig. A közgazdászként induló szakembernek összesen 28 könyve jelent meg.

Élete utolsó másfél évében súlyos veseelégtelensége miatt rendszeresen dialízisre járt. Nanovfszky György temetése augusztus 27-én délelőtt tíz órakor lesz a Fiumei úti Sírkertben.