A Finnugor Népek VI. Világkongresszusának harmadik, pénteki ülésnapja bejelentéssel kezdődött: a konzultatív bizottság csütörtökön este ismét megválasztotta Valerij Petrovics Markovot a a kongresszus elnökének.

Az első nap elmaradt köszöntők folytatódtak:

A nganaszanok képviselője arról beszél, hogy nyelvük már teljesen kiveszett, de nyelvi fészkekben próbálják a legidősebbek a legkisebbeknek átadni.

A magyarok nevében Pusztay János szólalt fel. Mint elmondta, szerdán azért nem tudott jelen lenni, mert Toomas Hendrik Ilves észt elnököt kísérte a Collegium Fennougricumban tett látogatásán. Előadásában a herderi jóslattól addig jutott, hogy a magyarság a határon belül és a határon túl is fogy. A határon túli és az országon belüli nyelvváltozatok folyamatosan távolodnak, és ezt elsősorban a szakszókincs mutatja. Sérelmezte, hogy bizonyos intézményekben Magyarországon is angolul folyik az adminisztráció, ez veszélyezteti a magyar nyelvet és emberi jogokat is sért. Eután arra a kérdésre tért át, hogy mit tett Magyarország az oroszországi finnugorok érdekében. A tudományos együttműködést emelte ki, de erkölcsi kötelességünknek nevezte, hogy segítsük az oroszországi finnugor népek nyelvének megőrzését – ha ezt ők is akarják. A Collegium Fennougricum terminológiai munkát vezet, melyben tíz iskolai tantárgy szakaszókincsét dolgozták ki, hogy minden tantárgyat anyanyelven lehessen tanítani. A Bibliotheca Fennougrica különböző finnugor nyelveken és oroszul ismerteti a finnugor népeket. Finnugor népek irodalmát fordítják egymás nyelveire – Literatura Fennougrica.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Ezután áttekintették a szekciók munkáját.

Az Etnopolitika és jog című szekció tevékenységét és javaslatait Muszalimov udmurt, a Nyelv és oktatás szekcióét Jelizaveta Haritonova vepsze küldött ismertette. 

Ezután Eero Heinäluoma, a finn parlament szóvivője elnöke köszöntötte a kongresszust a finn parlament nevében. A következő finnugor kongresszusra hívta a résztvevőket: ez 2016-ban lesz Lahtiban. (Heinäluoma jó eséllyel pályázhatna a kongresszus legtisztábban, legrthetőbben beszélő előadójának címére.)

Komi–számi eszmecsere
(Forrás: Fejes László)

Ezt követően Valerij Petrovics Markov bejelentette, hogy a kongresszus elfogadta a meghívást. Ezután tíz perces szünetet jelentettek be, melynek során képernyőkön egy Lahtit bemutató rövidfilmet lehetett megtekinteni.

Ezután a Kultúra szekció munkáját ismertette a karjalai Jelena Bogdanova, az IT és média szekcióét Vlagyimir Kokko inkeri finn, az Egészség, demográfia és ökológia szekcióét Tatyjana Merkusina hanti küldött ismertette. A szekciók munkájának ismertetését a Mafun, a kongresszus ifúsági tagozatának munkájáról számolt be Vaszilij Nyemecskin, a Mafun elnöke.

Mordvin küldött népviseletben
(Forrás: Fejes László)

Határozat született arról, hogy a konzultatív bizottság kongresszusközi ülését 2014-ben Petrozavodszkban, a Karjalai Köztársaság fővárosában tartják.

A rendezvény végén a magyar kormány képviselői szólaltak fel. Először Németh Zsolt, a külügyminisztérium államtitkára – Tytti Isohookana-Asunmaa  könyve kapcsán – beszélt a csángókról. Felhívta a figyelmet arra, hogy a csángók sorsa nagyon hasonló az oroszországi finnugorokéhoz. A párhuzam nagyon is helyénvaló – annál inkább feltűnővé tették, hogy a csángók nem képviseltették magukat a kongresszuson (a határon túli magyarok egyébként is ritkaságszámba mentek, viszont a határon túli sajtó feltűnő súllyal volt jelen).  Előadása után Isohookana-Asunmaa szólt néhány szót.

A kongresszust L. Simon László, a az Emberi Erőforrások minisztériumának kulturális államtitkára zárta, aki megköszönte a szervezők munkáját.

A végeredmény

A kongresszus zárónyilatkozata ismét nagyon általános. Felszólítják a finnugor és szamojéd népek tagjait, hogy magánéletükben és nyilvánosan is használják anyanyelvüket; a gyerekeknek tanítsák meg e nyelvet, ebbe vonják be az idősebb nemzedékeket is; növeljék e nyelvek használatát a médiában és a közösségi hálózatokon; bátorítsák a finnugor népeket kulturális örökségük megbecsülésére és továbbadására stb.

Forrás: Fejes László

Felszólítják a finnugor népek civil szervezeteit, hogy védjék az őshonos népek és nemzeti kisebbségek jogait; fejlesszék és demokratizálják szervezeteiket; fokozzák munkájukat az anyanyelveik iránti érdeklődés és tisztelet növelése érdekében; bátorítsák a fiatalokat, hogy aktívan vegyenek részt a finnugor szervezetek munkájában.

Felszólítják a konzultatív bizottságot, hogy modernizálja a világkongresszus működését, különös tekintettel a fiatalabbak bevonására; pontosítsa a konzultatív bizottság működésének szabályozását, különös tekintettl a világkongresszus résztvevőinek delegálási szabályaira;  rendszeresen adjon tájékoztatást tevékenységéről és döntéseiről.

Az egyes szekciókban konkrétabb döntések is születtek, így például arról, hogy igyekeznek elérni, hogy minden finnugor és szamojéd nyelv ábécéjének minden betűje bekerüljön a Unicode-ba. Javaslat született arról, hogy fogadják el a finnugor népek zászlaját (erről a későbbiekben még külön beszámolunk). A zárónyilatkozat küldöttek között szétosztott változatában azonban ilyen konkrétumok nem szerepelnek, így nem világos, ezek valóban részei-e a zárónyilatkozatnak, vagy más dokumentumokban fognak-e szerepelni.