Az Egotrippi nevű finn popzenekar 1993-ban alakult a Helsinki 42. kerületében, Kuulosaariban, ahol első koncertjét is adta. Első demójukat kézről-kézre adták az ismerősök, majd eljutott a legnagyobb nemzetközi lemezkiadóhoz, a Sony Music Entertainmenthez is, ahol olyan jól fogadták, hogy rögtön szerződést ajánlottak a zenekarnak. Az első album 1995-ben jelent meg, a zenekar nevét viselte. viszont olyan szerény fogadtatásban részesült, hogy a zenekar búcsút mondhatott a Sonyval kötött szerződésének. 

Egotrippi
(Forrás: hivatalos honlap)

Búsulás helyett inkább a munkát választották, új dalokat kezdtek írni, és már meg is volt a következő kiadó. A Zen Garden csapott le rájuk, és a közös munka gyümölcse a zenekar második stúdióalbuma lett Superego címmel. Ezen már olyan dalok is szerepeltek, mint például az Unihiekkaa (Álomföveny) vagy a Tänään ei kukaan vastaa (Ma senki sem válaszol), melyekből azonnal sláger lett. Az igazi sikert a kétezres évek hozták meg a zenekarnak, ekkor kaptak Emma-díjat Matkustaja (Utas) című dalukért, illetve egy másik, az Älä koskaan ikinä (Ne, soha se!) pedig a Nousukausi (Fellendülés) című 2003-as fekete komédia filmzenéje lett.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Ezek után az Egotrippi nem tudott olyan albumot kiadni, amely ne szerepelt volna a finn toplisták elején, sőt, egy aranylemezt is bezsebeltek Vielä koittaa uusi aika (Még felvirrad az új idő) című nyolcadik albumuk után, melyből 15 ezer példányt adtak el. Saját zenéjükön kívül más népszerű finn előadókéval is szívesen foglalkoznak, a kétezres évek eleje óta több feldolgozásalbumot is készítettek, többek között Tuomari Nurmio vagy a Leevi and the Leavings dalaiból.

Az Egotrippi jelenlegi tagjai

• Mikki Kauste énekes
• Knipi gitáros
• Niklas Varisto gitáros
• Sampo Haapaniemi dobos
• Anssi Maasalo basszusgitáros

A zenekar utolsó albumát 2008-ban adta ki Maailmanloppua odottelessa (A világvégét várva) címmel, jelenleg az idejét koncertezéssel tölti.

Választott dalunk 2006-os, a Vielä koittaa uusi aika (Még felvirrad az új idő) című albumról való és így hangzik:

A fordítást is közöljük:

Nämä ajat eivät ole meitä varten	Ezek az idők nem értünk vannak
Ja vielä koittaa se kaunis päivä	És még el fog jönni az a gyönyörű nap
Kun tieltä murheet väistyvät	Amikor a gondok elállnak az útból
Et ole surullinen aina	Nem vagy mindig szomorú
Vaikka nyt tuntuu siltä	Habár most úgy érzed
Vielä koittaa uusi aika	Még felvirrad az új idő
Vielä sinut huomataan	Még észre fognak venni téged
Tulee päivä jolloin joku muu kuin minä vierees istahtaa	Eljön a nap, amikor helyettem valaki más fog melléd ülni
Ennen kuin huomaatkaan	Hamarabb, mint észrevennéd
Toivoasi et saa menettää	Nem veszítheted el a reményt
Vaikka mitään muuta jäljelle ei jää	Még ha más nem is marad
Sinulla on minut	Itt vagyok neked én
Sillä jokaisella jossakin on joku yhtälailla	Mert mindegyikünknek valahol van valaki ugyanúgy
Lohduton	Vigasztalhatatlan
Nämä ajat eivät ole meitä varten	Ezek az idők nem értünk vannak
Mutta on pakko yrittää	De meg kell próbálni
Tämä on Jumalan hylkäämä paikka	Ez egy Istentől elhagyott hely
Se tiedetään	Ez köztudott
Sinun vuorosi tulee vielä	Még rád fog kerülni a sor
Vielä sinut huomataan	Észre fognak venni
Tulee päivä jolloin joku näkee sinut sellaisena	Eljön a nap, amikor valaki olyannak fog látni
Kuin minä nään	Amilyennek én látlak
Sinä toivoasi et saa menettää	Nem veszítheted el a reményt
Vaikka mitään muuta jäljelle ei jää	Még ha más nem is marad
Sinulla on minut	Itt vagyok neked én

A dalszövegben kevés beszélt nyelvi kifejezést találunk. Az egyetlen ilyen a vierees (irodalmi viereesi) ’melléd’. Figyelemre méltó viszont a sinulla on minut mondat: ’neked vagyok én’, szó szerint ’nekem van engem’. A finnben, akárcsak a magyarban, nincs birtoklást kifejező ige (mint az angol have, német haben stb.), hanem a birtoklást létigével alkotott szerkezettel fejezik ki: minulla on auto ’nekem van autóm’ (szó szerint: ’nekem (rajtam) van autó’ – azaz a finn ilyen esetekben nem használja a birtokos személyjelet). Ritka eset, amikor a birtoklásmondatban a birtokot személyes névmás fejezi ki: a finn szerkezet ilyenkor abban is eltér a magyartól, hogy birtok tárgyesetben jelenik meg, és az ige itt is harmadik személyben áll. A finnben az ige számban sem egyeztetődik a birtokkal: hänellä on kauniit silmät ’szép szemei vannak’, szó szerint: ’neki (rajta) van szép(ek) szemek’. Ha a finnül tudók kicsit továbbgondolják a dolgot, arra is rájöhetnek, hogy a finn birtoklásmondatban a birtok tulajdonképpen tárgy, és nem alany – így nem csoda, ha a személyes névmás tárgyesetben jelenik meg.

Térjünk vissza egy kicsit a zenekar nevéhez, amely az angol ego trip szlengkifejezésből lehet ismerős, és amely szó szerint annyit jelent ’egó kirándulás’, és az Urban Dictionary szerint olyan cselekvésre használjuk elsősorban, amely arra irányul, hogy valaki a saját önbecsülését építse vagy megmutassa ragyogó tulajdonságait.

Egotrippi koncert Tuusulában 1994-ben.
(Forrás: Facebook)

Olvasnivalók

Egotrippi hivatalos honlap

Egotrippi a Facebookon

Tuomari Nurmio

Leevi and the Leavings