Anssi Kela finn dalszerző és szövegíró büszkélkedhet az egyik legjobban fogyó debütáló albummal: Nummela című lemeze 150 ezer példányban kelt el eddig. Ez talán nem is olyan meglepő, hiszen a lemez 2001-es megjelenése előtt Anssi azóta már legendás első dala, a Mikan faijan BMW (Mika apjának BMW-je) hatalmas siker volt, meg is hozta neki az ismertséget. Szólókarrierje előtt a Pekka ja Susi (Péter és a farkas) nevű zenekarban volt basszusgitáros, de tulajdonképpen minden hangszeren játszik.

Anssi Kela
(Forrás: www.anssikela.com)

A Minä ja Morrison című film Lenka Hellstedt rendezésében Katariina Souri azonos című regénye alapján készült. A két főszerepben Irina Björklund és Finnország egyik legfoglalkoztatottabb férfiszínésze, Samuli Edelmann látható.  Eddigi karrierje alatt Anssinak öt lemeze jelent meg, ezek több mint 230 ezer példányban fogytak el, így bekerült az egyik legjobban keresett zenészek közé Finnországban. Jelenleg nem turnézik, ugyanis legújabb lemezének munkálatai folynak, viszont a rajongókat kárpótolhatja valamelyest, hogy Anssi meglehetősen aktív Facebook-felhasználó. A zenélés mellett az irodalom is érdekli, olyannyira, hogy 2008-ban megjelent első regénye Kesä Kalevi Sorsan Kanssa (Nyár Kalevi Sorsával) címmel. 

Választott dalunk a Minä ja Morrison (Én és Morrison) című 2001-es romantikus drámában is szerepelt, így hangzik:

Milla	Milla
Mul on sängyssäni mies	Egy férfi van az ágyamban
Sen olkaan tatuoitu on Jack Nicholson	A vállára Jack Nicholson tetoválva
Se makaa alasti ja nukkuu	Meztelenül fekszik és alszik
Ja mä mietin kuka helvetti tuo on	És én azon gondolkozom, ki a franc ez
Ei ainakaan se sadun prinssi	Biztosan nem a herceg abból a meséből
Se johon tulisesti rakastun	Akibe fülig beleszerettem
Joten nousen vähin äänin	Szóval csendben felkelek
Porraskäytävässä pukeudun	A lépcsőházban felöltözöm
Otan kahvilasta pöydän	Egy kávézó asztalához leülök
Selkä ulko-ovelle päin	Háttal az ajtónak
Enkä todellakaan tunne	És nem érzem egyáltalán
Minkäänlaista ylpeyttä itsestäin	Büszkének magam
Mutsi soittaa kertoakseen	Anyu hív, hogy elmondja
Miten kiva ois jos joskus kävisin	Milyen király lenne, ha néha meglátogatnám
Mut se veisais vain sen saman virren	De csak ugyanazt a zsoltárt zengené
Se on kuultu monta kertaa ennenkin	Hallottam már sokszor ezelőtt
Se menee näin:	Így megy:
Milla hei, sun täytyy muuttuu	Milla hé, meg kell változnod
Sun elämältäs suunta puuttuu	Nincs iránya az életednek
Sä aina tartut tikkuun lyhimpään	Mindig a rövidebb gyufát húzod
Se ei johda mihinkään	Ez nem vezet semmire
Sä et oo mikään tyttö enää	Nem vagy már kislány többé
Sun täytyis tehdä jotain järkevää	Valami ésszerűt kell csinálnod
Ja lapselliset leikkis lopettaa	És befejezni a gyerekes játékaidat
Kahvilan seinällä on taulu	Van egy kép a kávézó falán
Vanha valokuva mustavalkoinen	Régi fekete-fehér kép
Rannalla tuulisella nainen	A szeles parton egy nő
Pitää hatustaan kiinni hymyillen	Mosolyogva fogja a kalapját
On upottanut varpaat hiekkaan	Lábujjai a homokba süllyedve
Touhuja pienen pojan katselee	Egy kisfiú sürgölődését figyeli
Poika löytänyt on simpukankuoren	A fiú talált egy kagylóhéjat
Sitä vakavana kuuntelee	Komolyan hallgatja
Puhelimen ääni	A telefon hangja
Mut vetää arkeen takaisin	Visszaránt a valóságba
Heli tahtoo tietää	Heli tudni akarja
Mihin viime yönä oikein katosin	Hová tűntem előző éjszaka
Ja minä vastaan vaikka tiedän	És válaszolok, habár tudom
Joutuvani pyörremyrskyn keskukseen	a hurrikán közepébe kerülök
Sillä tiedän tasan tarkkaan	Mert pontosan tudom
Mitkä sanat Heli valitsee	Milyen szavakat fog Heli választani
Se sanoo näin:	Így mondja:
Milla hei, sun täytyy muuttuu...	Milla hé, meg kell változnod...

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Bár ha a dalt hallgatjuk és a klippet nézzük, arra gondolhatunk, ismét azonos neműek közötti kapcsolatról van szó, ebben az esetben ezt kizárhatjuk: a finnben a Milla egyértelműen női név (az Emíliából származik). (Milla egyébként az említett film, illetve az alapjául szolgáló regény főhőse.) A férfiénekes tehát egy nő monológját, ráadásul belső monológját énekli, de van a dalban még egy narratológiai csavar: a refrénben ez a nő is felidézi az anyja, illetve Heli (testvére? barátnője?) szavait. A dalban ábrázolt alaphelyzet egyébként meglehetősen hasonlít az Erin Vanha nainen hunningolla című számában ábrázolttal: egy nő felébred, alszik mellette egy férfi, a nő távozik, illetve szembesül életének válságával is. Természetesen vannak különbségek is: míg ott egy idősödő nőről van szó, akinek teljes élete jutott zsákutcába, és végleg otthagyja a férfit, hogy maradék éveit másképp élje, itt egy még viszonylag fiatal nő szembesül azzal, hogy fel kéne nőnie, elkezdeni a felnőttéletet – a férfi pedig csupán egy alkalmi kapcsolat (feltehetően a sok közül), akinek elhagyása nem jelent semmiféle fordulópontot. További különbség, hogy míg az Erin dalában szereplő nő valóban szembenéz a problémákkal, a Kela darában szereplő nem is igazán ismeri ezt el, inkább csak mások véleményeként idézi.

A szöveg viszonylag gazdag beszélt nyelvi jelenségekben. Találunk rövid személyes névmási alakot (mä – irod. minä – ’én’, mul – irod. minulla – ’nekem’, mut – irod. minut – ’engem’, sä – irod. sinä – ’te’, sun – irod. sinun – ’neked’), egyes szám harmadik személyben az irodalmi hän névmás helyett a se fordul elő (ez az irodalmi nyelvben ’ez’, ’az’ jelentésű).

A szó végén rövidülhet a feltételes mód jele: veisais (irod. veisaisi) ’zeng, énekel’, täytyis (irod. täytyisi) ’kellene’. Hasonló módon rövidül az egyes szám második személyű birtokos személyrag: elämältäs (irod. elämältäsi) ’életedből’, leikkis (irod. leikkisi) ’játékod(at), játékaid(at)’. Az egyes szám első személyű személyrag -in alakváltozata azonban nem a beszélt nyelvre jellemző, hanem a költészetben és a dalszövegekben használják, hogy a szótagszám kijöjjön: itsestäin (irod. itsestäni) ’magamból, magamról’. Rövidülés van a mut (irod. mutta) ’de’ szóban is. Nincs viszont rövidülés a helyragokban: rannalla tuulisella (beszélt nyelvi rannal tuulisel) ’szeles parton’, porraskäytävässä (beszélt nyelvi
porraskäytäväs) ’lépcsőházban’, kahvilassa (beszélt nyelvi kahvilas) ’kávézóban.’

Hasonulást találunk egy főnévi igenévi alakban: muuttuu (irod. muuttua) ’változni’, illetve hangkivetést és hasonulást egy gyakori igealakban: et oo (irod. et ole) ’nem vagy’.

A dalban találunk a költői nyelvre jellemző sajátos, mind a beszélt, mind az irodalmi nyelvben megszokottól eltérő szórendet, mint az előbb idézett rannalla tuulisella (szó szerint ’parton szelesen’, semlegestuulisella rannalla ’szeles(en) parton’), vagy a touhuja pienen pojan (szó szerint kb. ’sürgölődéseit a kis fiúnak’ semleges pienen pojan touhuja ’a kis fiú sürgölődéseit’).

A szókincs nem tér el jelentősen az irodalmitól, egyedül a mutsi ’anya’ említhető mint beszélt nyelvi elem.

Olvasnivalók

Anssi Kela hivatalos honlapja

Anssi a Facebookon

A Finnországban legtöbb lemezt eladó előadók listája

A 100 legnagyobb finn