A legjobb, mi adható
A finnugor őshaza Hajdú Péter szerint
Az őshaza helyére mindenkinek van egy tuti tippje. A tudósoknak is. Persze, amit ők mondanak, az nagyon gyanús. Főleg, ha az az őshaza nem is magyar, hanem finnugor. Mi közünk a finnugorokhoz? – kérdezik sokan. Hát, csak annyi, hogy a magyar egy finnugor nyelv. Bemutatjuk a legjobb finnugor őshazát.
Őshazát keresni és találni Magyarországon nemzeti sport. A skótok méretes póznákat dobálnak, mi viszont hosszú kirándulásokra indulunk az ősök földjére. Manapság azonban kisebb mozgásigényű magyarok kitalálták, hogy az őshaza itt volt a Kárpát-medencében. Ezzel az őshazakeresés elindult a szellemi sporttá válás útján. A mérkőző felek arról vitatkoznak a virtuális küzdőtérben, hogy milyen régóta élünk is, mi magyarok a Kárpát-medencében.
Vámbéry Ármin utazása
(Forrás: Wikimedia Commons, GFDL)
Sokáig csak annyit tudtunk, hogy őseink Szkítiából jövének fel Kárpát szent bércére. Aztán egyszer csak fölbukkantak a finnugristák, hogy ez mind szép, de a szittya ősmagyarok finnugorul beszéltek és a finnugor erdőkből jöttek. És ezzel megkezdődött a finnugor őshaza keresése. A finnugor őshazát sokan összekeverik a magyar őshazával, pedig a kettő nem egymás ellensége, hanem egy folyamat két állomása. A finnugor őshazában a finnugor alapnyelvet beszélték – valakik, a magyar őshaza pedig az a hely, ahol a magyarság valakikből magyar nép lett, ahol önállósult – nyelvében és kultúrájában is.
A nyelvészeti paleontológia bírálatának alapvonalai
A történeti nyelvészet virágkorában, a 19. század második felében a nyelvészek kidolgoztak egy módszert, amellyel nyelvek és nyelvcsaládok ősi földjét vélték megtalálni. Ez a módszer a nyelvészeti paleontológia. Nyelvcsaládok esetében így működik:
Ha egy nyelvcsalád nyelveiben egyes állatoknak és/vagy növényeknek az elnevezése visszavezethető a nyelvcsalád közös alapnyelvére, akkor feltételezhető, hogy az alapnyelvet egykor beszélő népesség azon a területen élt, ahol azok az állatok és/vagy növények őshonosak.
(A módszer alkalmas lehet nem rokon nyelveket beszélő csoportok együttélésének bizonyítására is – lásd Róna-Tas András kísérletét a Don-kubáni magyar őshazáról.)
Példával illusztrálva ez úgy képzelhető el, hogy amennyiben a kenguru finnugor alapnyelvi szó lenne, akkor feltételezhetnénk, hogy a kenguru lakóhelyén (Ausztrália) volt a finnugor őshaza. A kenguru azonban jövevényszó a finnugor nyelvekben. Ha kenguru nincs, a lúd is jó, tartja a közmondás. A lúd ugyan alapnyelvi eredetű szó a finnugor nyelvekben, de eredeti jelentése valószínűleg 'madár' lehetett (madarat jelent a szó finn megfelelője is, a lintu). De milyen madár? És hol élt? Szóval, óvatosan a szavakkal…
Az oldal az ajánló után folytatódik...
De nem csak ez a probléma a nyelvészeti paleontológiával. A módszer önmagában arra sem alkalmas, hogy figyelembe vegye az éghajlatváltozásokat. Márpedig a hidegebb vagy melegebb korszakokhoz a növények és állatok is alkalmazkodnak – északabbra vagy délebbre költöznek.
Próbálkozások a nyelvészeti paleontológiával
A nyelvészeti paleontológia segítségével először az oroszországi Friedrich Theodor Köppen találta meg a finnugor őshazát. Szerinte a Volga és a Káma találkozásának körzetében volt. Néhány fanév, a méhecske és a méz közös neve alapján jutott erre a következtetésre (erről már írtunk).
Voltak más próbálkozások is. Csak a magyar versenyzőket kiemelve: N. Sebestyén Irén a halnevek alapján a Köppen-féle őshazánál északabbra helyezte a magáét, majd Hajdú Péter is előállt az első őshazaelméletével.
A hód, a sün, a jegenyefenyő meg az őshaza
(Forrás: Hajdú Péter: A magyarság kialakulásának előzményei)
1953-ban publikálta A magyarság kialakulásának előzményei című munkáját. Hajdú Péter tanulmánya azért is értékes a nyelvészeti paleontológia iránt érdeklődők számára, mert összefoglalja a finnugor őshaza nyelvészeti alapú kutatásának történetét. A továbbiakban áttekintve a közös finnugor állat- és növényneveket, megfogalmazza saját véleményét:
Az állat- és növényföldrajzi adatokból leszűrhető tanulság szerint a finnugor nemzetségek legrégibb lakóhelyének középpontja a Középső-Volga és a Káma folyók vidékén volt. …északon talán a Pecsora forrásvidékéig nyúlhatott el, délen pedig a Bjelaja folyó torkolatvidékéig. Nyugaton az Oka tekinthető olyan vonalnak, ameddig eljuthattak… Keleti határuknak általában az Urál hegységet szokták tartani. A cirbolyafenyővel, nyuszttal (coboly) és csíkos evettel kapcsolatos problémák, elsősorban azonban a finnugor nemzetségek életére vonatkozó reális meggondolások valószínűsítik, hogy e nemzetségek területe esetleg részben az Urál keleti oldalára, Nyugat-Szibériába is átnyúlt.
Hajdú Péter művének írása idején éles vita zajlott a nyelvészkörökben. Ennek politikai vetülete is volt. Joszif Visszarionovics Sztálin milliók haláláért felelős, viszont azáltal, hogy leszámolt a marrizmussal, számtalan történeti nyelvészt mentett ki szakmai és emberi válságából. Ahogy Hajdú Péter írta:
A rokon nyelvek családjainak kialakulására, s konkréten a finnugor nyelvcsalád kialakulására is egyedül a marxizmus-leninizmus helyes alkalmazása, J. V. Sztálinnak a nyelvről adott útmutatása révén vethetünk világot.
És ezt majdnem komolyan is vehetjük. A magyar őstörténet kutatói ugyanazzal a lendülettel, mellyel porrá zúzták Marr nézeteit „és a vele kapcsolatosan kialakult arakcsejevi rendszer”-t, Molnár Eriket, a marxista történészt is kicsinálták egy vitában. És ennek a vitának voltak nagyon értékes hozadékai. Kniezsa István fölvetette, hogy az őshaza meghatározásához használt növény- és állatneveket egyeztetni kellene az éghajlatváltozásokat kimutató palynológiai vizsgálatokkal. (A palynológia tudománya a mocsári üledékekben egymásra rétegződött virágpormaradványok – pollenek – elemzésével tudja rekonstruálni és datálni az éghajlatváltozásokat.) A munkát László Gyula végezte el, de pontatlanul. Az Őstörténetünk legkorábbi szakaszai címen megjelent művéről rendezett vitán Lakó György megállapította, hogy László Gyula másra vállalkozott, mint a nyelvészek. A nyelvi adatokból meghatározott őshaza ugyanis csak a nyelvcsalád alapnyelvének felbomlása körüli időkben létezhetett, korábbi időszakra a nyelvi adatokból nem lehet következtetni. Ez volt a második fontos felismerés.
Miről mesél a finnugor erdő?
A módszerek és a lehetőségek tisztázása után minden körülmény adott volt, hogy Hajdú Péter megalkossa minden idők legjobb nyelvészeti őshaza-koncepcióját.
Hajdú Péternek két fontos területen sikerült továbblépnie: egyrészt felhasználta azokat a pollentérképeket, amelyekre már László Gyula is alapozta a maga elméletét, másrészt pedig a nyelvészeti paleontológia módszerének alkalmazása során csak azokat a növényneveket használta fel, amelyek egyértelműen utalnak valamely szűkebb földrajzi környezetre és az uráli nyelvek minden alcsoportjának legalább egy nyelvéből ismertek. Így csak tíz fanevet vett figyelembe. Ezeket:
(Az UEW rekonstrukciói későbbiek, ezért alak- és jelentésbeli különbségek előfordulhatnak.)
A felsorolt fák között megtalálhatók a szibériai fenyőerdők legjellegzetesebb fái (1., 3., 9.). A közép-európai vegyes lomberdő övezetére utal a szilfa (10.). A többi fának sajnos nincsen helymeghatározó értéke, mivel igénytelen, mindenütt megélő fafajtákról van szó (2., 4–8.). A pollentérképekről megállapítható, hogy az elmúlt évezredekben hogyan változott a felsorolt fák előfordulási területe. Hajdú Péter megállapította, hogy a fenyőfélék északon lassan átkerültek az Urál ázsiai oldaláról az európai oldalra, a szilfa pedig Európa belseje felől terjedt északkeleti irányba, és a fenyőfélékkel egy időben, a középholocén időszakban (2500–8000 évvel ezelőtt) elérte az Urál európai oldalának északi régióit. Ezek alapján Hajdú Péter az uráli őshazát a középholocén időszak kezdetén és középső fázisában, az Északi-Urál mindkét oldalára kiterjedőnek határozta meg, az európai oldalon beleértve a Pecsora folyó forrásvidékét, az ázsiai oldalon pedig az Ob alsó és középső folyását. Új elmélete itt-ott a régit idézi. Érdekes módon ezzel a módszerrel is be tudta vonni a Pecsora felső folyásvidékét az őshaza területébe, valamint Nyugat-Szibériát is, de a korábbinál jóval jelentősebb mértékben. A Volga és a Káma összefolyásának vidéke azonban kimaradt az őshaza területéből.
A Hajdú Péter-féle Urál–nyugat-szibériai őshaza területével lényegében egybeesett az a terület, ahová szovjet régészek helyezték a finnugor őshazát. Az erre vonatkozó szakirodalmat Fodor István ismertette Magyarországon.
Volga–kámai kerámia
(Forrás: Халиков, А. Х. (Halikov, A. H.): Древняя история Среднего Поволжья. Moszkva, 1969: 77.)
Az 1960-as évek közepétől kb. 1990-ig ez az elmélet uralkodó volt a magyar és a szovjet finnugrisztikában. Aztán lassan omladozni kezdett. Az újabb pollenvizsgálatok nemcsak a Pecsora mentén, hanem a Dél-Urálban is kimutatták a szilfa jelenlétét. A nyelvészeti paleontológia történeti korlátai miatt (mármint, hogy csak egy rövid időszakra vonatkozik) pedig előtérbe kerültek a hosszabb periódust átfogó régészeti és paleogenetikai alapú őstörténeti rekonstrukciók.
A fentiek mellett még egy probléma van a nyelvészeti paleontológiára alapozott finnugorőshaza-koncepciókkal: mindegyik abból az előfeltevésből indult ki, hogy a finnugor alapnyelvi őshaza kis területű volt, s onnan az ősnépesség szétvándorolt. Ez azonban nem igazolható, miként az ellenkezője sem – tehát az, hogy a nagyjából egységes finnugor alapnyelv nagy területen alakult ki, például az erdőövezet Skandináviától Nyugat-Szibériáig tartó szakaszán. A nyelvészeti paleontológia módszere nem avult el, csak a tudomány újabb utakat keresve átlépett rajta. Sajnos az alapnyelv kialakulásáról, terjedéséről nincsenek információink. Nem is lesznek. A régészetnek és a paleogenetikának sem.
Irodalom
Hajdú Péter: A magyarság kialakulásának előzményei. Nyelvtudományi Értekezések 2. Budapest, 1953.
Hajdú Péter: Über die alten Siedlungsraume der uralischen Sprachfamilie. Acta Linguistica Hungaricae, 14. (1964) Budapest, 47–83
Hajdú Péter: A rokonság nyelvi háttere. In: Uráli népek. Budapest, 1975: 11–43.
Халиков, А. Х. (Halikov, A. H.): Древняя история Среднего Поволжья. Moszkva, 1969.
Hozzászólások (17):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
17
gekovacsistvan
2021. június 7. 13:57
„A finnugor őshazában a finnugor alapnyelvet beszélték – valakik, a magyar őshaza pedig az a hely, ahol a magyarság valakikből magyar nép lett, ahol önállósult – nyelvében és kultúrájában is."
Ha magyar őshazában – ahol magyarul beszéltek - lett a valakikből magyar nép akkor mi oka van annak, hogy ne azt mondjuk, hogy a finnugor őshazában – ahol finnugorul beszéltek – lett a valakikből a finnugor nép.
Mert ugye a finnugor (uráli) alapnyelv kora előtti világra azért mondhatjuk, hogy a valakik beszélték valahol a valamilyen nyelvet – mert hogy a tudományos nézet az, hogy az előző korokba a nyelvészet a maga módszereivel nem lát be.
De a finnugor világba már igen, tehát mindenféle „ködösítés” nélkül azt kell mondani, hagy a finnugor őshazában, a finnugor nyelvet a finnugorok beszélték – nem lehet ezt másként értelmezni – akár hogyan erőlködsz, és csűröd-csavarod!
Ja hogy ebből akkor az következik, hogy a magyarok finnugorok – hát igen!...az…!!!
Ahogyan Szinnyei sem tudott mást mondani, hiába kezdte azzal, hogy a „
„Tudvalévő dolog, hogy a nyelvek rokonsága nem bizonyítja okvetlenül a népek fajrokonságát.”
Miután jó alaposan „megbírálta” Vámbéry nézeteit - a végén rájött, hogy bizony akkor ezt kell mondania:
Bármilyen idegen elemekkel gyarapodott is tehát a magyarság… „az igazi magyarok” az ős-finnugoroknak egyenes leszármazottjai.” – ( Kodolányi János: A finnugor őshaza nyomában Gondolat – 1973: 284) - különben Vámbérynek kellett volna, hogy igazat adjon! Másként nem jött ki a matek.
16
Cypriánus
2021. június 7. 10:12
Hajdú Péternek simán lehet, hogy igaza volt.
Szejma- Turbinó jelenség....
14
menasagh
2015. augusztus 16. 15:02
@Krizsa:
A vízfejéses teóriához hozzátartozik az is, hogy nem a fűz a legjobb vízelszívó fa hanem a nyár és a vizet képes kiválasztani a talajból mint bármilyen fűz...tehát szerintem ez a hasonlítás sántít.
A fenyőkkel is az a gond, hogy pl itt Erdélyben nem a hivatalos megnevezéssel ismerik azokat, épp ott ahol a terület az erdőről kapta a nevét és leginkább a hagyományokra alapozva ismerték meg a neveket. Itt a fenyők a kéreg színei után vannak elnevezve pl a vörösfenyő ami hivatalosan a közönséges luc, a lucfenyő meg hivatalosan erdei fenyő,...és ha a fennmaradt hagyományt vesszük akkor nem biztos, hogy a tudományos megnevezés talál az eredeti nébvvel.
13
Tempesty
2014. december 27. 09:44
Gyengébbek kedvéért e térképen vázoltam azon kultúrát melyek a jégkori és mezolit Európa alaplakossága volt. E Gravetti népség a finnek és magyarok közös őse erre nyelvi bizonyíték mellett embertani (Cro Magnonid melyből Cro Magnonid A és a fejrövidült B (keletbalti, uráli őse) és C (andronovo turáni, borreby őse) Lipták. Genetikai (U mtdns mint a finnek, magyarok, hunok, szkíták közös anyai jelzője) Petrovski, Kim, Keyser.
scontent-b-fra.xx.fbcdn.net/hphotos-xpf1...448ceb7b&oe=554073C7
A Magyarok esetében ez úgy nézett ki , hogy Ságvár Gravettiek-Vonaldíszes kerámia népe- Afanaszjevói kultúra-Andronovó kultúra, Ordosz népe, Hunok. Itt embertani, genetikai és régészeti kontinuitás vezethető le. A másik igen fontos ősünk a mediterrán és annak rövidfejűvé vált alakjaiból létrejött kaukázusi-jáfetita népréteg , mely az imereti és termékeny félhold lakóiból ötvöződött és a Kőrös kultúrában a vonaldíszesek szomszédja volt. Két másik fontos kirajzásuk a Majkop és a Baktriai mely az Andronovó kialakulásában vett részt és itt kapcsolódik a korábban leírt Afanaszjevó néphez. A Majkop pedig a kurgán és a szubartui népek (Kura Araxes kultúra9 ötvözte lovasnép szintén Andronovó alkotóelem. EZ a Magyar őstörténet! melyre mind nyelvi, mind embertani, mind régészeti, mind genetikai és forrásbeli bizonyíték rendelkezésre áll!
12
hovatovabb
2014. december 25. 22:13
mer a paszuj* a bab a borsó magyarul van. a csángó csiporka 'paprika' szintén magyarul van.
*lásd magyar népmesék
.
olyan magyar szó is van, h mura, murva
.
"Kurszán családjának nevét őrzi a türk eredetű Kartal (magyarul Karvaly) hegyek révén. De ez Atilla és Buda esetében is így volt. Attila városa Buda nevével."
Etzel Kirche tudod hol van? Etelvár tudod hol van? Erla tudod hol van? Urla tudod hol van?
szerintem nem keverték össze. hanem eggyé lett. Buda keverődött össze.
a nyugati hun birodalom egy jelképes helye a tárnokvölgyi csatával, ahol a hunorum zeizenmorum, HunGaria létrejött újravisszaállt a Jász-síkság 381-ben
.
miután 376-ban szétverték a gótokat, és azok trákiába futottak a rómaiakhoz.
In 376 AD, some of the Goths asked Emperor Valens to allow them to settle on the southern bank of the Danube river, and were accepted into the empire as foederati. These same Goths then rose in rebellion and defeated the Romans in the Battle of Adrianople in 378 AD.
viszont Mivel a rómaiak nem tartották be a szerződésben vállalt kötelezettségeket éhínség lépett fel a gótok között, ami lázadásra késztette őket.
378-ban a császár is meghalt.
.
és miután a hunok a rómaiaknak Foederatus-ok lettek 380-ban (azaz a jászok/alánok is)
en.wikipedia.org/wiki/Foederati
jöttek a jász síkságra. (pannonia a dunán túlon van)
federaati azaz szövetségi 'egymás hátát fedezték'
AZTÁN ÚGY NÉZ KI
a rómaik hívták be a hunokat, h leverjék a gótokat
de arról h a gótok föderati státusza megszűnt v mi, arról hallgatnak a nyugati források
.
Strassburg dicsekszik, hogy Atillától kapta nevét: Strassen-burg – utak városa. Vajon miért adott volna neki Atilla német nevet?
- a hegyekről kapta, strassz két hegy szorosában fekszik (vogézek és jura). persze benne van az istráng is...
.
Troyesben mesélik, hogy ott Atilla egy tízgyermekes özvegyasszonyt sok arannyal gazdagon megajándékozott.
A mai olasz földön, Vicenzában, csavargó bűvészeket arra kényszerített, hogy csak azt egyék, amit maguk lőnek maguknak. A kóbor csepűrágók nagyon lefogytak, de igen jól megtanultak a nyíllal bánni és Atilla seregébe vette fel őket.
Páduában egy költő, az akkori szolgalelkű szokás szerint, Istenhez hasonlította Atillát verseiben. Atilla máglyára rakatta, majd megelégelve a leckét, elengedte.
11
mederi
2014. december 25. 20:42
Szerintem az "őshaza" mint fogalom egy nyelv valamely rétegének kialakulása szempontjából akkor értelmezhető, ha hozzávetőleg az időszak (tól-ig) és a hely valóban meghatározható... Bár ettől még nem igazán "őshaza", csak átmenetileg..
Pl.
A növényzet neveihez kötni "őshazát" azért nem gondolom döntőnek, mert ha betelepül újólag egy közösség, átveszi a helyi növények neveit a korábban ott élőktől amennyiben az előző tartózkodási környezetében nem voltak hasonlók..
Ilyen átvételektől az újonnan érkezők nyelve még biztosan nem válik rokon nyelvvé..
Fordítva is igaz,
pl. a székelyek a "krumplit" "pityókának", a "babot" "paszulynak", a "sárgarépát" "muroknak" stb.. mondják, és ennek ellenére magyarul beszélnek (több mint rokonok!)..
10
Tempesty
2014. december 25. 07:31
@Diczkó: A cikk hozza a nyest színvonalát és vastagon ömlik a hazugságoktól és a részigazságokból összetákolt hülyeségektől. Nézzünk is egy példát.
"Sokáig csak annyit tudtunk, hogy őseink Szkítiából jövének fel Kárpát szent bércére. "
Ősi forrásaink szerint Nimród Sineár (Mezopotámia) földjén élt és uralkodott, majd népével Eviláth (Agjem) földjére költözött ahol Enéhtől (Ankisza) két ikre született akik beházasodtak a szkíta (tatár, alán) Duló házba majd az uralkodó halála után annak tatár (türk fajta) népén uralkodtak.
Tehát jóval pontosabb képet kapunk őstörténetünkről annál , amit a "nyesdes csávó elénk vetít. Az ő sugallmai szerint csak annyi a lényeg, hogy egyszer éltünk ott, ahol anno a szkíták, mint idevándorolt erdei finnugorok. Holott a krónikáink pontosan leírják a királyi szkíták kialakulásának történetét.
"Aztán egyszer csak fölbukkantak a finnugristák, hogy ez mind szép, de a szittya ősmagyarok finnugorul beszéltek és a finnugor erdőkből jöttek. "
A Magyarok Magyarul beszéltek, olyan , hogy finnugor nyelv nem létezik, olyan sem, hogy finnugor őshaza, pláne nem erdő. Európa létezik és egy ragozós ősnyelv amelyből a finnek is megmentettek nyelvtani, szókincsbeli alapokat, az etruszkokról, hurrikról, sumérokról most sem esik szó..
De nézzük a "finnugorokat "
Élt egy Gravetti őseurópai nép 55 000 éve melynek egyik ága északra, másik a Medencébe vándorolt, mintegy 15 000 éve és hordozta az U Mtdns haplocsoportot mely a közös nevező a finn, lapp, Magyar, manysi, hun, szkíta között.
Ők a későbbi vonaldíszesek ősei, akik pedig az Afanaszjevó kultúráé. (eűEz utóbbi és a majkopi kultúra valamint a poszt-mezopotámiai BMAC alkotja később azt az Andronovó kultúrát, mely fajilag már megfelel a honalapítók népének és régészetileg az őshun ordoszi néppel mutat analógiákat és faji egyezést!) A másik kőkori nép a medencei égei-anatóliai Kőrös pedig az ősmagyarsággal a szubartui, kusita, nimródi Árpádokkal mutat analógiákat. Utóbbi népelem Szibériából CSAK szkíta sírból került elő. Magyarországon pedig a Mithra kultuszú kisázsiai, szaszanida analógiákkal rendelkező Holdvilág-árok nekropolisz, kaptárfülkés sziklasírjának kőkurgánja alól, 12 méter mélyről Sashegyi által, a Geszta Árpád sírjának vonatkozó utalásai révén, korban ,rangban, nemben fajtában teljesen megfelelő ,majd Nemeskéri, Gallus és Mészáros által is hitelesített fejedelmi személy volt még ilyen típusú. Mivel Kurszánt nyugaton megölik, marad Árpád. Bár a térség Kurszán családjának nevét őrzi a türk eredetű Kartal (magyarul Karvaly) hegyek révén. De ez Atilla és buda esetében is így volt. Attila városa Buda nevével.
Természetesen a nyest háttere a szabadkőműves tudománytalanító csapat hazugsággyára akkor is beindult egy bohózatba illő folyton mást hazudó gittkampánnyal. Először odacsempészettnek, majd nőnek, később semminek, ma pedig a Csikó család földi maradványainak hazudva Árpádot.
De most szólok vigyázzatok! Mert aki, a FényÚr országának (Hungária sumérul és nem Kangar, Kiengir stb) Nimród népének tudati gyilkosává lesz az kínok közt ismétel éveket a pokol iskolájában!
9
Diczkó
2014. december 22. 21:37
Végre egy érdekes cikk!
Köszönöm, és kellemes ünnepeket kívánok!
8
Krizsa
2014. december 22. 18:51
@Tempesty: A fütyülés itt a telitalálat. (Az ókori történelemhez nem értek.)
7
Tempesty
2014. december 22. 17:34
A finnugor őshaza a talpunk alatt fütyül, a Magyar őshaza pedig Szubartu és az alsó zab folyó.
6
Krizsa
2014. december 21. 08:08
Mi veri ki itt a biztosítékot? Jó, a cikk is jelzi már, hogy ez a "fasor-módszer", meg a méhecskézés elavult dolog.
De a "finnugor" nyelvek Európától Amerikáig is szétmászhattak, elképesztő távolságokra egymástól, az nem zavar senkit. Csak éppen a Kárpát-medencét kellett kiszanálni, spésel a magyarok miatt, nehogymár ott lehettek volna. Pedig az mennyivel közelebb van... És minden fa (talán a vörösfenyőt kivéve) megvolt a KM-ben is. A méhecske, sünike, meg akkor még SÜL is volt. A finn síli, az a nagy, tüskés sül-állat és nem a sün - csak össze lett keverve. A hasonló dolgok, két külön nyelvben persze hogy összekeveredtek. Miért, a héber ogér sem pont egér, hanem hörcsög és ürge - egyszerre. Mert mind a három hasonló és gyűjtöget.
De igen, csak a német nyelvészet találta fel azt, hogy a magyarok semmiképpen nem lehettek eredetileg is "otthon".
5
hovatovabb
2014. december 20. 23:32
@Krizsa: "rezgőnyár ... A nyír és nyárfa a fehér, világító törzsükről kapták a nevüket. A magyar nyár is a világosságról."
ez érdekes. meg a rezgőnyár is.
a nyár mint évszak a nahaar naha nahari 'meleg fülledt' szóból jön
@Krizsa: pipa pippant pija pöpec pökhend pipul pipis
hápog hüppög hebeg habog
4
Krizsa
2014. december 20. 19:45
Jó, akkor már átnéztem a többi fát is, nemcsak a fűzfát, hogy mit tudnak hozzátenni a "finnugor őshaza témájához? Hát egyrészt azt, hogy mind megvan (a vörösfenyő nem, de a többi régen is megvolt) Európában is, másrészt azt, hogy olyan általános jelentésekből kapták a nevüket, amitől a Egyenlítőn is élhetnének.
PP gyök A finn poppeli = jegenyenyár, pippu = pipa, cső, kémény. A héber piapéa = behatol, terjeng, felbugyog. Ez a PXPX gyök – a torokmagánhangzóival – részben eltérő szó. Nem egyirányú terjedést, a karcsú fa égretörő magasságát jelenti. Hanem azt, hogy a jegenyenyár gyökerei olyan messzire terjednek, hogy más fákat kiszorítanak a a környezetéből. S lásd, nem is északi faj: Wikipedia hu.wikipedia.org/wiki/Jegenyeny%C3%A1r
Felfelé törekvő, igen keskeny és hosszú, 25-35 m magas fa. Csaknem a tövétől kezdve ágas. Ágai aránylag rövidek, a törzshöz hajolnak.
HP gyök A finn hápa = rezgőnyárfa, hápana = fütyülő réce: háp-háp. Európában ne lett volna? Hol nem volt rezgőnyár? Ettől se találtuk meg a finnugor őshazát.
JL és HP/F gyök A finn jalo-kúsi és hopea-kúsi = jegenyefenyő – jalo = értékes, becses, joulu = karácsony. A héber jalád = született, jahalom = gyémánt (alig hallható h, gyakran kiesik), hofia = megjelenik. A jegenyefenyő Európa legelterjedtebb, legnagyobb fenyője, karácsonyfája.
Ismét JL gyök A finn jalava = szilfa, jalka = láb, talp. A héber joled = nemzi, jeled = gyerek, jalkut = lárva, táska. Kiterjedt gyökérzete felszínes, kiemekedő – gyökérsarjakat is növeszt. Wikipedia: A szil nemzetség az északi félteke mérsékelt égövében honos. Magyarországon őshonos fajai: vénic-szilmezei szil, hegyi szil.
KJ A finn koivu-pú (kiejtés: kojvu) = nyír-fa. A héber kájic = nyár, nér = világító, nir = fény. A nyír és nyárfa a fehér, világító törzsükről kapták a nevüket. A magyar nyár is a világosságról.
KS gyök A finn kúsi = lucfenyő, és a 6 (számnév). Kesä (kese) = nyár (a magyarban a kese haj világos seszinű). A finn kusi = húgy (sárga) – a lucfenyők hosszú, lágy tobozai szintén. A finn kasa = csomó, rakás, halom – a héber (elkapott á-val) kás = szalma.
Rejtély maradt még, hogy a finn kúsi miért jelent 6-ot is? Csak feltételezés: a kúsi = 6 valószínűleg nem az eredeti szó. Ismert dolog, hogy a hatszögletű (méhsejt) építmények térkihasználása a legjobb. A finn kóta = összeállít, összerak. A kota = kunyhó, sátor – mint a legtöbb jurta vázszerkezete, feltehetően hatszögletű lehetett. S ha így volt, az építmény másod-jelentéseként használhatták a számnevet. Később, valszeg megkülönböztetés végett, a szó T-S/Sz hangváltozást szenvedett.
2. KS gyök A finn lehti-kúsi = vörösfenyő, a lehti = falevél. A vörösfenyők kifejezetten északeurópai és szibériai fajok voltak. Azért hívják levél-fenyőnek, mert az egyetlen lombhullató fenyőfaj. S azért kúsi, mert most nemcsak a sok toboz – az egész fa sárgászöld.
MN gyök A finn mänty = erdei fenyő. Ezek már nem sárgásak. Hanem? "Sorban menetelő” fák. Ez komoly? Persze. A finn meno = magyar menet, iram, mennä = megy. A héber meniá = indít, indíték, mone = számlál.
3
rdos
2014. december 20. 14:20
@Krizsa: Érdekes, helyesebben szólva nem érdek nélküli ahogy a nyelvek rokonságát vizsgálják de az főleg, ahogy nem vizsgálják. :-( Ha egyszer mi emberek mind rokonai vagyunk egymásnak akkor az emberi nyelvekre is igaz az állítás, mind rokona egymásnak. Elemi logika csupán. Ehhez nem kell akadémiai székfoglaló.
A nyelvtudósok hozzáállása a viccbeli szőkére emlékeztet, aki este a köztéri lámpa körül négykézláb keresi az elveszett kulcsát. Érdeklődő járókelő egyben megtudja a szőkétől, ugyan a kulcsot nem itt vesztette el, de itt lehet látni, ezért keresi itt. :-) Sok sikert kívánok hozzá.
Mondjuk az is eszembe jutott, hogy sokáig keresték a Húsvét-szigeteki megalitok építésének módját. Az őslakók viszont tisztában voltak a technikával, csak tőlük sokáig nem kérdezték. Pl a skótok eredet mítosza ismert (K.európai szittya múlt). A hazai köznépnek azonban nincs eredetmítosza (Árpád magyarjainak volt, de az csak a nemességre vonatkozott, arra igaz is lehetett). Ebből következően a nagy számú köznép nem jött sehonnan sem. Meglett a finnugor és a magyar őshaza. A Kárpát-medence az.
Az összes hozzászólás megjelenítése
