-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Fura állatok a majmok. Nem szeretik az emberi zenét. Ezért külön kellett írni nekik sajátot. Az eredményről a Scientific American számolt be.
A zene – a ritmus és a dallam kettőséből felépülő struktúra – az emberi nyelv és kultúra egyik legősibb, legfontosabb eleme. Már a kisbabák is érzékelik: a lassú, hosszabban elnyúló, kevésbé éles zenei elemeket tartalmazó daloktól vagy versikéktől megnyugszanak, elalszanak, míg a ritmusos, pattogó, harsány melódiáktól felélénkülnek, sőt, akár sírni is kezdenek.
Nekünk, embereknek tehát fontos a zene, és elég hamar elfogulttá is válunk iránta. Mit tegyen tehát az a kutató – David Teie, a washingtoni Nemzeti Szimfonikus Zenekar zeneszerzője és csellistája –, akit érdekel a zenének az érzelmekre gyakorolt hatása, de nem szeretne (pozitív irányban) elfogult eredményekhez jutni? Keresnie kell egy gazdag hangkészlettel rendelkező, zenét azonban nem vagy csak elvétve hallgató fajt. A majmok bevonása ilyenformán kézenfekvő választás.
A kísérletek során bebizonyosodott, hogy a választott faj – konkrétan a gyapjasfejű tamarin (Saguinus oedipus) – zenei szempontból kissé problémás. Ugyanis nem csupán nem hallgat zenét, hanem ha hall is, egyszerűen semmibe veszi. Még Mozartot is! Az elmondások szerint mindössze két emberi értelemben vett zeneszám – a The Grudge a Tooltól, illetve az Of Wolf and Man a Metallicától – váltotta ki a tamarinegyedek érdeklődését: mindkettőtől megnyugodtak.
A kíváncsi zeneszerző így kénytelen volt szakértők – etológusok, pszichológusok és zenészkollégák – bevonásával külön majomzenét írni. A félperces zeneművek a majmoknak a félelmet kifejezőtől a megnyugtatóig terjedő hívóhangjainak jellegzetességeit használták fel Teie hangjával és csellójátékával kísérve, hihetetlenül felgyorsítva.
A kapott eredmény leginkább hallgathatatlan, emberi fülnek legalábbis elviselhetetlen: „mintha végighúznám a körmöm egy táblán”, mondta róla a komponista. A majmok azonban kajálták, és manipulálódtak: a megnyugtatónak szánt daraboktól lecsillapodtak, lelassultak, a félelemkeltő művektől pedig megrémültek és ideges viselkedésmintákat mutattak.
A hatás kulcsa leginkább a sebesség: míg a Metallica percenként 200 hangot játszik le, a majomzenékben percenként 500 hang csendül fel. A különbség hatalmas és behozhatatlan – talán nem is csoda, ha a két faj ízlése nem fedi egymást.
A kutatók most újabb fajok zenei ízlésének feltérképezésén töprengenek. Mi a nyulakat ajánljuk.