A kemény vitákkal tarkított, hatórás ülésen a kormány, a romaszervezetek, illetve a civilek képviselőit, valamint magánszemélyeket tömörítő huszonnégy tagú grémium azért döntött így, mert aggályosnak ítélte az intézményben a közelmúltban lezajlott igazgatóválasztás körülményeit. Megrendült a bizalma a kuratóriumban, s veszélyben látta az alapítói célokat, azaz a roma értelmiség kinevelését segítő, az országban egyedüli oktatási intézmény zavartalan működését. Kifejezték aggodalmukat, hogy a kialakult helyzetben fennáll a veszélye annak, miszerint kevesebb szülő íratja majd a Gandhiba gyermekét, a tanárok pedig sorra elhagyják az intézményt, s az idővel teljesen ellehetetlenül.

Az alapítók döntése azonban csak akkor érvényes, ha annak írásban rögzített formáját az alapítók mindegyike aláírja. Amíg a bíróság be nem jegyzi az új kuratóriumot, a visszahívott testület tovább dolgozik. Ennek elnöke, Várnai Márton újságíróknak azt mondta: elmozdításukkal nem értenek egyet, jogszerűtlennek tartják, ezért bírósághoz fordulnak jogorvoslatért.

Az alapítók nem tehették semmissé az igazgatóválasztás eredményét, ezért az új vezető, Gidáné Orsós Erzsébet július elsején elfoglalhatja posztját. Az alapítók viszont azt javasolták, a kuratórium írjon ki új pályázatot, folytassa le újra az eljárást, s a következő tanév nyugalma érdekében még egy évig maradjon a régi igazgató.

Ennek szükségét a közalapítvány felügyelő bizottságának beszámolójával indokolták, amely szerint az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint az Oktatási Hivatal szabálytalanságokat talált a választási eljárásban. Szakértők megállapították, hogy a kuratórium nem biztosította a törvény által előírt harminc napot a nevelőtestületnek a véleményalkotásra, nem kérte ki a helyi cigány kisebbségi önkormányzat véleményét, a szavazás pedig nem titkosan történt az új direktor személyéről.

Az ügyben ügyészségi vizsgálat is indult, s ha a hatóság is szabálytalanságokat állapít meg, a pályázatot érvényteleníthetik. Ez pedig az alapítók értelmezésében azt jelentené, hogy csorba esik az iskola jó hírén, vezetőinek, fenntartóinak hitelén, amit viszont egy önként lefolytatott új eljárással meg lehet előzni.

Az alapítói közgyűlés előzménye, hogy a januárban megváltozott összetételű kuratórium az intézményvezetői posztra kiírt pályázat elbírálása után nem az iskolát egy évtizede vezető, és a szülők, a diákönkormányzat, valamint a nevelőtestület által támogatott Csovcsics Erikát, hanem a Gandhi egyik tanárát, Gidáné Orsós Erzsébetet bízta meg július elsejével öt évre a vezetői teendők ellátásával. Ez ellen a gimnázium diákjai június elején ülősztrájkkal tiltakoztak, az alapítok felemelték szavukat, s még Sólyom László államfő is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a pályázat körül kialakult vita veszélyeztetheti az iskola roma közoktatás terén elért példamutató eredményeit.

Várnai Márton korábban újságíróknak azt mondta, hogy az új vezetőt pályázat útján, törvényesen választották meg, személyében minden szempontból alkalmas, felkészült vezető kerül a gimnázium élére. Hozzátette, hogy a jelenlegi igazgató, Csovcsics Erika nem felelt meg a törvényi feltételeknek, mert nincs meg a szakirányú végzettsége, s egy évtizede lett volna ennek pótlására. A kuratóriumi elnök határozottan cáfolta, hogy a jelenlegi vezető ellen szólt nem roma származása. Azt mondta, a döntésnél kizárólag a törvényességet, az alkalmasságot tartották szem előtt.

Csovcsics Erika elismerte, hogy bár magyar–angol szakos főiskolai és szociológia szakos egyetemi diplomája van, nincs meg a közoktatási vezetői képesítése, amelyet fél év múlva szerezne meg, de ennek hiányát az előző két kuratórium nem kifogásolta. Hozzátette: a döntéshozók nehezményezték azt is, hogy szerintük nem elég erős az iskola cigány kisebbségi arculata, nem elég sok az erre irányuló program. Kritikaként fogalmazták meg azt is, hogy nem volt roma a vezetésben.

„Én az alkalmasságot néztem mindig és nem a származást. A tizenöt évvel ezelőtt kidolgozott koncepciót tartottam szem előtt, miszerint az innen kikerülő diákok továbbtanulnak, közülük többen idővel beletanulnak a vezetésbe, s esetleg visszatérnek hozzánk” – fogalmazott Csovcsics Erika.
A pénteki alapítói közgyűlésen érdekes közjátékoknak is tanúi lehettek a hallgatóság között helyet foglaló újságírók. A jelenlévő tanárok, diákok, érdeklődők többször bekiabálásokkal, tapssal fejezték ki tetszésüket vagy nemtetszésüket az ülésen elhangzottak okán. Ilyen volt például, amikor a kormány képviselője kérdőre vonta a kuratóriumot, hogy a közgyűléshez miért béreltek az állam pénzén termet, amikor azt a gimnázium könyvtárában is meg lehetett volna tartani, s egyáltalán mekkora a rendezvény költsége.

Várnai Márton a költségeket illetően nem tudott válaszolni, a konferenciaterem bérlésének szükségességét azzal indokolta, hogy az iskolában érettségi zajlik, melyet nem akartak megzavarni.
Egy alapítói képviselő azon háborodott fel, hogy a kuratórium tagjai a közelmúltban egy harkányi szállodában vendégeskedtek stratégia kidolgozása címén. Tudomása szerint az ellátásért 361 ezer forintot kellett fizetni, ebből több mint 95 ezer forint az ott elfogyasztott szeszesitalok ára volt. Megkérdezte, miért volt szükség szeszesitalokra egy stratégia elkészítéséhez, s egyáltalán hol van a stratégia, szeretné megismerni annak részleteit.

Várnai Márton a számla tényét elismerte, de emlékezete szerint nem az alkoholos italok, hanem összességében az italok kerültek csaknem százezer forintba. A stratégiáról azonban az alapítók nem kaptak több információt.