-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Ha visszatérünk bizonyos gyökerekhez, óhatatlanul elszakítunk másokat – amikhez aztán megint vissza lehet térni.
A Törökországban beszélt törököt időnként ma is oszmán-töröknek vagy oszmánlinak nevezik a más török nyelvektől való megkülönböztetés érdekében.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök hétfőn kijelentette, hogy a közvélemény tiltakozása ellenére bekerülnek a kötelező oszmán-török órák a török alaptantervbe – írja a The New York Times. Az oszmán-török a török sztenderd egy régebbi formája, mely nagy számban tartalmaz arab eredetű szavakat és kifejezéseset. Az oszmán-török nyelvet a hivatalokban és az irodalomban használták, meglehetősen távol állt a hétköznapi beszélt nyelvtől. Az oszmán-törököt arab betűkkel írták, 1928-ban vezették be a mai is használatos latin alapú ábécét.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Erdoğan szerint az oszmán-török oktatására azért van szükség, mert ennek ismerete kapcsolhatja össze a törököket saját múltjukkal. Ennek oktatása híján nem képesek elolvasni a régi dokumentumokat és feliratokat. Erdoğan szerint Atatürk nyelvi és írásreformja a nyaki véna elvágásával volt egyenértékű.
Az érvelés azért is érdekes, mert az atatürki reform során is a gyökerekhez való visszatérést hangsúlyozták. Akkor erre hivatkozva a népnyelvhez tértek vissza, és a jövevényszavaktól tisztították meg a sztenderdet.
Az erdoğani (ellen)reform azért váltott ki tiltakozást, mert sokan a világi állam iszlamizációjának és az oszmán birodalomhoz való visszatérésnek újabb lépését látják benne. A nemzeti oktatási tanács azt javasolta, hogy már hat éves kortól vezessék be a „vallásos értékek” iskolai oktatását. A szülők és a politikai ellenfelek azt kifogásolják, hogy az amúgy romokban heverő oktatási rendszer reformja helyett korszerűtlen tantárgyakat kívánnak bevezetni, melyeknek csupán az ideológiai agymosás a céljuk.

(Forrás: Wikimedia Commons)
Bár Erdoğannak abban kétségtelenül igaza van, hogy a múltbeli dokumentumok tanulmányozására szükség van az oszmán-török ismeretére, a helyzet kicsit olyan, mintha Magyarországon akarnánk ismét kötelezővé tenni a latin oktatását annak korábbi magyarországi szerepére hivatkozva. Ennek is meglennének a maga kétségtelen előnyei, de ezek eltörpülnének ahhoz képest, mint ha ugyanezt az energiát az angol nyelv, a szövegértés vagy a programozási ismeretek fejlesztésére fordítanánk.