-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Korábban számos valóban értelmetlen bejegyzések és viták fóruma is volt helyenk...2025. 05. 18, 16:36 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: A viták az új cikkek hiánya és a vitaképes kommentelők elmaradása miat...2025. 05. 14, 10:56 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 43 Remélem, hogy a 43. hozzászólást már nem törlitek (.. ezt is mentet...2025. 05. 14, 08:39 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Erről igazából nem tudok és nem is akarok nyilatkozni, de hogy az lenn...2025. 05. 03, 21:09 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Erről igazából nem tudok és nem is akarok nyilatkozni, de hogy az lenn...2025. 05. 03, 21:09 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egyformán fontosak gesztusaink és kimondott szavaink – derítette ki egy amerikai kutatás. Agyunk nem választja szét a kettőt, sőt: együtt értelmezi őket.
Nem újdonság, hogy a gesztusok ugyanolyan beszédesek lehetnek, mint az elhangzott szavak – sőt, nemegyszer sokkal többet mondanak el, és mögöttes tartalommal látják el a kimondott szót. Csakhogy ennél is többet állítanak az egyesült államokbeli Colgate Egyetem friss kutatásai, számol be a Los Angeles Times. A szakértők szerint ugyanis egymással „egyenrangúan” működik a két kommunikációs rendszer, és pusztán „két oldalát képezik ugyanannak az éremnek: a nyelvnek”.
A Psychological Science folyóiratban megjelent eredmények azt bizonyítják, hogy az egyik fajta kommunikációs mód használatakor önkéntelenül is figyelemmel követjük a másikat is. Szintén bebizonyították, hogy sokkal hatékonyabb az információk átadása, ha a beszélőnél összhangban van a gesztusnyelv a verbális eszközökkel.
Ha tehát az ember politikus, tanár vagy éppen reklámszakember, nem árt, ha nem csak a szavaira, de a gesztusaira is figyel. Nehogy a szemfüles hallgatóság előbb-utóbb kiszúrja az eltérést a kettő között...