-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Beszéljünk vagy hallgassunk? Hogyan adjuk elő mondandónkat vagy éppen hogyan kérdezzünk? Számos tévhit kering a tökéletes állásinterjúról.
Egy elejtett megjegyzés, egy határozott mondat vagy éppen egy nyelvbotlás– számos apróságon múlhat az állásinterjú sikere vagy sikertelensége. Az is biztos azonban, hogy már-már misztikum lengi körbe a „nagy eseményt”: az állásért pályázók a munkahely megszerzése érdekében mindenféle holtbiztos tanácsot kérnek vagy kapnak kéretlenül. A hvg.hu az állásinterjúhoz kapcsolódó tévhiteket igyekszik eloszlatni.

(Forrás: sxc.hu/Martin Boulanger)
A kommunikáció egészen biztosan döntő – nincs mit szépíteni, sokszor előfordul, hogy a képzetlenebb, de jobban kommunikáló pályázó töltheti be a meghirdetett állást. Az első tévhit tehát, hogy pusztán a magas végzettséggel, több nyelvvizsgával vagy ígéretes önéletrajzzal rendelkező jelölt lehet a tuti befutó. Határozott fellépéssel és szimpatikus kommunikációval sokat kompenzálhat az ember.
Nemcsak a munkakeresőnek lehet azonban téves elképzelése: a cikk a munkaadók, a HR-szakemberek tévhitét is megpróbálja eloszlatni. Tudniillik, hogy egy körmönfont módon feltett, ügyes kérdéssel ki tudják választani a tökéletes jelentkezőt. Csakhogy a válaszok nem árulnak el mindent. A nonverbális kommunikációt sem hagyhatja figyelmen kívül, aki jó munkaerőt keres.
A legnagyobb baklövést azonban akkor követheti el mindkét fél, ha nem kezeli rugalmasan az interjú-helyzetet. Az interjúztatónak ugyanis nem szabad feltétlenül ragaszkodnia előre kigondolt kérdéseihez, hiszen egy váratlanul adódó témából sok mindent megtudhat a jelöltjéről. A jelentkező pedig jó alkalmazkodókészségről tehet tanúbizonyságot, ha megfelelően reagál le egy ilyen kommunikációs helyzetet.
Biztos recept aligha van – némi képzavarral élve: ahány ház, annyi interjú. Azt azonban a tévhit-eloszlató sem vitatja, hogy aki hatékonyan kommunikál, annak hamarabb terem babér.