Ez derül ki azokból az első részeredményekből, amelyeket a különböző belgrádi újságok internetes kiadásai közölnek szinte folyamatosan.

Dragan Vukmirovic, a Szerb Statisztikai Intézet igazgatója a Blic című újságnak nyilatkozva elmondta, hogy Szerbia összlakossága az utóbbi tíz évben évente átlagosan 30.000-rel csökkent.

Szerbiában október 1-től 15-ig tartott a lakosság, a háztartások és az ingatlanok összeírása, de a népszámlálást e hét derekáig meghosszabbították, mert sok embert nem tudtak a kérdezőbiztosok a határidőig elérni.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Belgrádban 1.684.000 embert írtak össze. „Belgrád lakossága még sohasem érte el a két millió főt. A főváros központi negyedeiben folyamatosan csökken a lakosság száma, vannak olyan körzetek, ahol 20 százalékkal kevesebben élnek, mint tíz évvel ezelőtt. Fogy a lakosság az ország szegényebb vidékein is. Kladovo, Negotin és Zajecar városokban 15 százalékkal élnek kevesebben, mint tíz éve” – magyarázta a Statisztikai Intézet igazgatója.

„Gond van a Bánságban is. Nagybecskereknek például nyolc százalékkal kevesebb lakosa van, mint tíz éve volt” – tette hozzá.

A népszámlálást a Dél-Szerbiában élő albánok 90 százaléka bojkottálta, mert a kérdőíveket csak szerb nyelven és cirill írásmóddal nyomtatták ki. A magyarok által lakott egyes vajdasági településeken több olyan esetet jelentettek, amikor a kérdezőbiztosok az előírásoknak nem megfelelő módon jegyezték fel a kérdőíveken a nemzeti hovatartozásra adott válaszokat.

A szerbiai népszámlálás és összeírás hivatalos adatait november 15-én teszik közzé.

A román lakosság létszáma várhatóan 20 millió alá csökken

Románia lakossága várhatóan 20 millió fő alá csökken amiatt, hogy az elmúlt tíz évben mintegy hárommillió román állampolgár távozott külföldre – jelentette ki Remus Anghel román szociológus.

A Kolozsváron működő Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa – aki a Babes-Bolyai Tudományegyetem politikatudományok karának vendégtanára is – az MTI-nek pénteken elmondta: a külföldön élő román vendégmunkások számáról csak becslések vannak, hiszen sem Romániában, sem a különböző célországokban nem létezik pontos statisztikai kimutatás ezekről a személyekről. A szociológus rámutatott: össze kell vetni a Romániában közölt adatokat a célországokban készült felmérésekkel ahhoz, hogy a valóságot megközelítő képet kapjunk a külföldi román vendégmunkások számáról.

Anghel közölte, hogy egy ilyen felmérés szerint Románia határain kívül az Európai Unió tagállamaiban 2,8 millió román él. A szakember a romániai lakosság migrációjának története kapcsán felidézte: a nyolcvanas és a kilencvenes években a német és a magyar nemzeti kisebbség körében volt nagyarányú a kivándorlás.

A románok csak 1997 után kezdtek elmenni, és azóta jelentős mértékben felerősödött a folyamat. Sokat számított, hogy 2002 után megnyíltak a határok, és a románok már vízum nélkül utazhattak Európában. De még ennél is fontosabb volt a gazdasági tényező, hiszen míg Romániában 1997-ig az iparban megszűnt a munkahelyeknek körülbelül a fele, addig a nyugat-európai munkaerőpiacokon megnőtt a kínálat.

A 2000-es években a román vendégmunkások fő célpontjává vált Olaszország és Spanyolország, a kivándorlás pedig Románia valamennyi régióját érintette – mondta Anghel. A legfrissebb spanyolországi statisztikai adatok szerint ott 800 ezer román bevándorló él, Olaszországban pedig számukat 1,2 millió főre becsülik.

A nagyarányú elvándorlási folyamatnak véget vetett 2008-ban a nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság, amely nem csak Romániát, hanem Spanyolországot és Olaszországot is keményen sújtotta.

Azóta megfigyelhető, hogy a román vendégmunkások Nagy Britanniába és a skandináv országokba mennek, de ez a kiáramlás távolról sem olyan nagymértékű, mint a 2000-es évek elején kezdődött migráció – tette hozzá.

Az MTI kérdésére a szociológus kijelentette: a jelenleg zajló népszámlálás nyomán az ország állandó lakosságának száma várhatóan 20 millió fő alá csökken, hiszen a tíz évvel ezelőtti összeíráson 21,4 millió lakost regisztráltak, a nagyarányú kivándorlás pedig csak a legutóbbi cenzus után zajlott le.

A szociológus szerint a gazdasági válság sújtotta Spanyolországból és Olaszországból kevés vendégmunkás tért vissza tartósan, mivel a román munkaerőpiac sem tudta felszívni a hazatérni akarók nagy részét. A szociológus szerint az is gondot jelent, hogy a vendégmunkások saját vállalkozást akarnak nyitni Romániában, és már nem építőmunkásként akarják folytatni életüket. Így a külföldi románok elvárásai nincsenek összhangban a román munkaerőpiac kínálatával, ami szintén nehezíti hazatérésüket.