Az Új Magyar Szó szerdai számában Szász Jenőt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökét idézte, aki egy sajtótájékoztatón emlékeztetett arra: ezekben a napokban országszerte próbanépszámlálás zajlik, amelynek kérdőívein az erdélyi magyarságot három kategóriában határozzák meg, így a megkérdezettek választhatnak, hogy magyarnak, székelynek vagy csángónak vallják magukat.

Szász e kérdőívek „kijavítását” követeli, hangsúlyozva: a románságot nem osztják földrajzi népességekre, így mócokra, oltyánokra, moldvaiakra, havasiakra stb. Az MPP elnöke arra kéri a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) „józan politikusait”: a kormányon belül hassanak oda, hogy az őszi népszámláláson a magyarság egy kategóriaként jelenjen meg a kérdőíveken.

A romániai magyarság statisztikai aránymutatói kétségtelenül jelentősen megváltozhatnak, ha az említett kérdőíveket változatlanul hagyják – állítják az RMDSZ köreiben is. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára az erdélyi Krónikának elmondta: a szövetség hamarosan beindítja azt a tudatosító kampányát, amelynek során az identitásvállalás fontosságára kívánja felhívni a romániai magyarság figyelmét. „Nem fogunk nemzeti térítést végezni, de a vegyes közösségben vagy vegyes házasságban élő magyarjainkat is arra biztatjuk, hogy vállalják nemzetiségüket” – szögezte le Kovács Péter.

Az Erdélyi Magyar Néppárt megalakítását kezdeményező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) álláspontja szerint a kérdésben nemcsak a politikai alakulatok illetékesek megszólalni, szerintük a történelmi egyházakat és a civil szférát is be kell vonni. Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke meggyőződésének adott hangot, miszerint ha a romániai magyarok minden egyes közéleti szereplőtől, párttól, érdekvédelmi képviselettől, egyháztól és szervezettől azt hallják, hogy magyarnak kell vallaniuk magukat, ez meg is fog történni.

A csángók helyzete ugyanakkor rendkívül kényes és sajátos, sokan ugyanis az adott környezetben nem merik vállalni a kockázatot. Solomon Adrián, a csángó szövetség elnöke így fogalmazott a lapnak: még a tömbben élő és magyarul beszélő csángókat is nehéz meggyőzni arról, hogy ne féljenek magyarnak vallani magukat. „Mint ahogy arról is, hogy az általuk beszélt, úgynevezett csángó nyelv lényegében magyar, csak annak egy archaikus változata. Éppen ezért mi nem fogjuk sem azt mondani, hogy vallják magukat magyarnak, sem azt, hogy románoknak mondják magukat” – jelezte Solomon.

Szerinte az idén sokkal többen fogják vállalni identitásukat, mint kilenc évvel ezelőtt. Akkor – akárcsak a korábbi népszámlálások alkalmával – a moldvai magyarok jelentős része római katolikus vallású román nemzetiségűnek vallotta magát. A 2002-es népszámlálás eredményei óriási eltérést mutattak a hivatalos és valós adatokat illetően. „Mi azt szeretnénk elérni, hogy falvainkban korrekt személyek objektív népszámlálást végezzenek” – tette hozzá Solomon Adrián.

Az identitás kérdése a csángókon kívül a székelység esetében is felmerül, bár a 2002-es népszámláláson már sokkal kevesebben vallották magukat székelynek, mint tíz évvel korábban – mondta a Krónikának Horváth István kolozsvári szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke. Amennyiben ez a tendencia folytatódik, 2011-ben még kevesebb erdélyi magyar ragaszkodik majd székelységéhez – véli a szociológus.