Az oldalon keresztül bárki megtekintheti, hogy az EU-n belül, de külföldön szerzett képesítése milyen dokumentumnak felel meg egy másik uniós országban.

Az European Qualifications Framework, tehát az Európai Képesítési Keretrendszer olyan közös európai referencia-keretrendszer, amely összekapcsolja egymással Európa különböző országainak képesítési rendszereit, ezáltal könnyebben értetővé téve a különböző oktatási rendszerekben megszerezhető képesítéseket. Fő célja a polgárok országok közötti mobilitásának segítése, valamint az egész életen át tartó tanulás megkönnyítése.

A Európai Unió Tanácsának Magyar Elnöksége részéről Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár nyitotta meg a rendezvényt, hangsúlyozta, a konferencia nem a passzivitásra, hanem világos, nyílt eszmecserékre invitálja résztvevőit. Ennek megfelelően öt különböző műhelyben vitatják meg a nemzeti szinten felmerülő problémákat európai szinten is.

Az Európai Bizottság részéről Jan Truszczyński, az Európai Bizottság oktatásért és képzésért felelős főigazgatója köszöntőjében örömmel tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy habár egyik ország számára sem kötelező, mind a 27 EU tagállam önként megvalósítja az EQF-et. A főigazgató elmondta, minimális változtatásokra szükség lesz a különböző országok képzési rendszerében az átláthatóság megvalósításáért, fontos, hogy a témaköröket a műhelyekben részletesen megvizsgálják.

Michael Teutsch, aki az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatóságán dolgozik és az egész életen át tartó tanulás, valamint az EU 2020 stratégia ügyeivel foglalkozó osztályt vezeti, prezentációjában bejelentette: a mai nappal, azaz május 25-ével elindították az EKKR eredményeit bemutató hivatalos portált, a www.europa.eu/eqf oldalt, amely nem csak azért fontos, mert mindenki számára nyomon lehet követni az eredményeket, de a portál segítségével azt is megállapíthatják az rdeklődők, hogy más országokban minek felelnek meg az ő saját eddigi tanulmányi eredményeik.

A nem formális keretek között szerzett tudást is mérni kell

„Szükség van egy fordítókulcsra, ami azonosítja a képesítéséket” – mondta a plenáris ülést követő sajtótájékoztatón Hoffmann Rózsa. Az államtitkár ismertette az EKKR lényegét, miszerint a rendszer a megszerzett tudást nyolc osztályba sorolja egészen az általános iskolában megszerzett tudástól a doktori fokozatig. A besorolásnál azonban nem csak szigorúan a formális tudást veszik figyelembe: „nem az a fontos, ki hány órában tanult valamit, hanem az, hogy rendelkezzen a megfelelő kompetenciával. A tudást nem csak iskolában lehet megszerezni” – hangsúlyozta Hoffmann Rózsa. Elmondása szerint a rendszer segítheti például azokat a hátrányos helyzetű fiatalokat, akik nem minden esetben rendelkeznek iskolai képesítéssel, viszont egy mesterember mellett kitanultak valamilyen szakmát. Amennyiben egy vizsgamunkával igazolni tudják tudásukat, máris feljebb kerülhetnek a rendszer osztályozásában.

Jan Truszczyński kiemelte, a foglalkoztatásban megvalósuló mobilitás a munkavállalóknak és a munkáltatóknak is ugyanolyan fontos. A hatékony mobilitás pedig csak úgy jöhet létre, ha az EKKR a formális mellett a nem formális munka vagy a nyári kurzus során szerzett tudást is számba veszi.