@mederi: "...ahogyan ma állunk, leginkább arra jó, hogy akik a végzettek közül nyugatra kivándorlókká válnak, ingyen jólképzett munkaerővé lesznek más országok számára"

És mi lenne ha elképzelnénk hogy azok az emberek nem dezintegrálódnak hanem élnek tovább, felnevelnek 5-10 gyereket és két-három generáció múlva a magyarok demográfiailag meghódítják a más országokat..?

@mondoga: "Már megérte a nyest.hu-t olvasni! :-)"

A nyest.hu olyan, mint a Talmud: mindig szabad és kell is olvasni, akár dohányzás közben is!

@mondoga: Megérte feljönni, legalább tudom, hogy mifelénk tényleg nincs ilyen óvoda. Több tíz kilométeres körzetben biztos.

@El Vaquero: Azt én is gondoltam, hogy nem egyből a C2-es nyelvvizsgára fogják felkészíteni a 4-5 éves gyerekeket.

@mederi: "Faraday "csak" könyvkötő volt, nem hiszem, hogy az "iskolai felsőfokú papír" számára fontos lett volna"

Persze, Helen Keller meg siketnémán is diplomát szerzett, tehát számára a hallás és látás nem is volt olyan fontos. :D

A külföldre vándorlás ellen meg nem azzal kellene védekezni, hogy piacképtelenné tesszük a fiatalok tudását (ez olyan, mintha azzal akadályoznám meg, hogy ellopják az autómat, hogy direkt összetöröm), hanem azzal, hogy javítjuk az itthoni feltételeket. Én pl. marhára nem akarok külföldre menni, de lehet, hogy a közeljövőben rákényszerülök, pedig már nem is vagyok olyan fiatal.

@mederi: De talán nem az a megoldás a kivándorlás lassítására, hogy ne tanuljanak a gyrekeink nyelveket, ugye? A kisgyerekek lábát is elköthetnénk, ne menjenek messze anyucitól, apucitól.

Cikk:

"ha minden úgy marad, ahogy most van, gyerekek ezreit zárjuk ki a felsőoktatásból" ..

Több az "ezrekből" való kiválóság, pl. Faraday "csak" könyvkötő volt, nem hiszem, hogy az "iskolai felsőfokú papír" számára fontos lett volna, ahogyan más nagyszerű tudós esetében sem..

A "tömegek" felsőfokú végzettsége ahogyan ma állunk, leginkább arra jó, hogy akik a végzettek közül nyugatra kivándorlókká válnak, ingyen jólképzett munkaerővé lesznek más országok számára.. Elég bonyolult lesz a helyzet, mert a nyelveket tudó felsőfokú végzettségűek még inkább könnyedén intenek búcsút kis hazánknak..

@|Emese|: Már megérte a nyest.hu-t olvasni! :-)

www.evamagazin.hu/psziche_csalad/10278_videki_ovodak.html

Köszönjük |Emese| :D Vidéken is van ilyen óvoda. Nyilván nem úgy kell elképzelni, hogy beültetik az ovis kiskölköt és mindenféle particip perfecttel és kötőmóddal sikálják ki jó habosra a szürkeállományát, hanem ilyen játékos foglalkozások vannak rendszeresen (meg mellette ilyen kézügyességet fejlesztő és hasonló foglalkozások), ahol köszönni, bemutatkozni tanítják, meg játékoknak a neveit, és jutalmazzák a törpevízművet, ha valamit vissza tud belőle mondani. Nyilván felsőfokújuk nem lesz belőle, de ez a fajta „primitív” oktatás még többet is ér, mint a kisiskolai áltudományoskodás. Mire iskolába érnek, addigra lesznek nyelvi alapjaik, nem a nulláról kell majd tanulniuk egy teljesen ismeretlen nyelvet, és meglesznek azok a minimális alapok, amit az általános iskolai nyelvtanár lerombolhat a nyelvtanozós szarakodással, meg lesz önbizalom, amit leépíthet a nyelvhelyességi baromságaival.

@Sultanus Constantinus: na, jobb is, ha ezt Sultanónk abbafejezi, túl sok infó, és ki fogunk belőle ábrándulni. Még cirill betűs ruszki elvtárssá sem tudta magát felszultánkodni, mikor ezt alapból elvárnánk tőle.

@El Vaquero: Én még nem hallottam olyan óvodáról mifelénk, ahol idegennyelvet tanítanak. Biztos a vidékiség ártalma.

@El Vaquero: De még ha az általános iskolában is kezdik, az egyrészt nem olyan szinten megy, másrészt ott csak egy nyelvet tanulnak, a második nyelvet már így is későn fogja a diák elkezdeni tanulni.

Pl. az én időmben még oroszt tanítottak az általános iskolában, és annak ellenére, hogy végig kitűnő voltam belőle, kb. 3 kifejezésre emlékszem, hogy "mennyibe kerül", "hol laksz" és "hogy hívnak". Az angolt és a spanyolt már 15 évesen kezdtem (mivel évvesztes is vagyok). Az orosz annyiban segített mindössze -- de csak a spanyolban, mert az angolhoz még annyi köze sincs --, hogy nem volt teljesen ismeretlen a nyelvtani nem és hogy mindent mindennel egyeztetnek.

Már tízéves korban kellene úgy kezdeni az oktatást, hogy vagy anyanyelvi tanárral, vagy anyanyelvi szinten beszélő magyar tanárral, aki csak ritkán beszél magyarul, ha szükséges.

@Sultanus Constantinus: nem 14 éves korban kezdenek el nyelvet az iskolában, már 10 éves kortól kötelező, sőt, sokan előbb kezdik, vannak már óvodák is, ahol nyelvet tanítanak. Egyébként mindegy is, mert az akadémiai nyelvtanozós-fordítgatós módszerrel tanulhatnák 100 évig is, az sem segítene.

A 3. pontodhoz még egy megjegyzés. Ezt a fajta nyelvtudást az gyakorikerdesek.hu-n úgy szokták nevezni, hogy felsőfokúja van, meg anyanyelvi szinten beszéli az adott idegen nyelvet, muhahahaa. Persze, valahol minden csak szemlélet kérdése.

@Sultanus Constantinus: az 1. ponthoz kiegészítésként megemlíteném, hogy nem csak az állami iskolai nyelvoktatás nem ér semmit, hanem a nyelviskolai, stb. sem, csak az önszorgalom, és a magánórák érnek valamit, de utóbbi is csak színvonalas tanárnál, aki tényleg beszéli is a nyelvet. A 2. pont azért így nem igaz, mert El Sultano felmegy egy tetszőleges TeamSpeak szerverre, aztán tud idegen nyelven rendetlenkedni, senki nem tilcsalyamegneki, more. A 3. pontot meg vegyük úgy, hogy nem láttam, mert már kevesebbért is szedtem le néhány embernek a fejét.

@El Vaquero: Egyébként mivel az eszperantó kb. 80%-ban spanyol, jó spanyoltudással simán érteni, csak néhány szó lesz, amit úgy kell kikövetkeztetni.

Apropó, bár semmilyen forrás nincs rá és régen elterjedt pletyka volt, hogy a nyelv neve a spanyol "esperando" ('remélve') szóból származik, ez nem lehet, sem fonetikailag, sem jelentéstanilag. Inkább a francia espérant 'reménykedő, várakozó' jöhet szóba + a főnévű -o végződés.

@Szalakóta: ezt úgy érti ám El Sultano, hogy eszperantó helyett spanyolt akartál írni :D Amúgy az az 500 millió jóval egymilliárd felett van. Persze az eszperantóval sincs baj, arra jó, hogy legyen egy nyelvvizsgapapírja az embernek, de ha pl. folyékonyan (használható szinten) akarsz megtanulni eszperantóul, az semmivel nem könnyebb, mint folyékonyan megtanulni angolul vagy más nyelven.

@cikk: erről már volt szó egy másik cikknél, és ott a kommentek között azt írta valaki, hogy 2020-tól nem csak a nyelvvizsga jó a felvételihez, hanem az ezzel egyenértékű papír, pl. emelt szintű nyelvi érettségi, vagy más hasonló vizsga.

@Szalakóta: Azért hozzáteszem, nem vagyok tanár, de mint diák és mint nyelvvizsgázó (igaz, mindkettő nagyon régen voltam, de a rendszer nem hiszem, hogy sokat változott volna azóta) megtapasztaltam mindezt. Mármint azt, hogy

1. az iskolai nyelvoktatás semmire nem volt jó (sem az emelt szintű, heti 5 órás angol, sem a normál, heti háromórás spanyol): a nyelvvizsgára -- a többek szerint is jó nyelvérzékem ellenére -- saját szorgalomból és pótórák vételével készültem fel;

2. hiába van két középfokú nyelvvizsgám, egyik nyelvet sem tudom használni, mert a nyelvoktatás nem a beszélt, hanem az írott nyelvre épül, így aztán

3. kiválóan tudok fordítani és cikkeket írni akár tudományos, pl. nyelvészeti témában is, de lehet, hogy nem tudom megkérdezni egy étteremben a pincértől, hogy mi a napi ajánlat (jó, ezt talán meg tudom, csak mint példa)...