-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egy alapvetően jó szándékú, de kimondottan időszerűtlen rendelkezésnek köszönhetően tehetséges gyerekek tízezrei szorulhatnak ki a felsőoktatásból. Tenni kellene valamit.
Azt a legmegátalkodottabb elitista se gondolhatja komolyan, hogy ha minden évben sikeresen kirekesztünk pár ezer potenciálisan tehetséges versenytársat a felsőoktatásból, akkor a jól szituált családból származó csemeték jobb esélyekkel indulhatnak, és szebb jövő vár majd rájuk. A társadalom egészét rázza meg a tragédia – a következményei pedig fokozatosan gyűrűznek be a mindennapokba elmaradt adóbevétel, hanyatló gazdasági eredmények, egy kevésbé versenyképes társadalom formájában, ahol a társadalmi mobilitás a szerencsejáték kategóriája. Az oktatás esélyegyenlősége álom, de mindannyiunk érdekében lenne fontos törekedni felé.
Már most sem fényes
A kormány és az oktatási–embermenedzsment tárca a jelenlegi, központosított, ám rogyadozni tűnő közoktatás-irányítási rendszert egyebek mellett azzal a nemes céllal is indokolta, hogy meg kell szüntetni az oktatásban tapasztalható esélyegyenlőtlenséget. Márpedig az most is akad bőven. Sőt.
(Forrás: Fortepan / Morvay Kinga / Vértes Károly felvétele – CC-BY-SA-3.0)
Az Európai Bizottság a napokban publikált 2016-os országjelentése szerint nőtt „az alapkészségek terén gyengén teljesítők aránya” – és „a tanulók társadalmi-gazdasági háttere jelentősen befolyásolja teljesítményüket”. Ha valaki nem értené pontosan, mit jelent ez, annak lefordítjuk: a jómódú családok csemetéi lényegesen jobban teljesítenek, mint a rosszabb körülmények között élők gyerekei. Nincs kecmec, a jelentés világosan kifejti: az iskola elhelyezkedése (értsd: vidéki vagy fővárosi intézményről van szó) a gyerek teljesítményére Magyarországon bír az egyik legjelentősebb hatással az Unióban. Fordítsuk le ezt is: ha ön vidéken él, akkor ön jó eséllyel olyan iskolába járatja a gyerekét, ahol eleve rosszabb esélyekkel indul, mint egy fővárosi iskola diákja.
Nyelvi cenzus 2020
Hogy miért érdekes mindez? Csupán azért, mert 2020-tól általános szabályként csak azok a diákok jutnak felsőoktatáshoz (alap- és osztatlan szakokon), akik képesek lesznek a felvételi kérelmükhöz legalább egy középfokú (B2-es szintű) nyelvvizsgát felmutatni. Ennek a követelménynek pedig messzemenő következményei lesznek a fent leírtak ismeretében. Mégpedig, ha minden úgy marad, ahogy most van, gyerekek ezreit zárjuk ki a felsőoktatásból. Olyan gyerekeket, akiknek pedig ott lenne a helyük. Az ő helyükre esetleg kevésbé tehetséges, ám jobb iskolákba járó, esetleg privát nyelvórákra költeni tudó diákok kerülnek majd. Ez a feltétel az országjelentésben taglalt, amúgy is jelentős problémákat szinte biztosan tovább fogja mélyíteni.
Idén kezdte középfokú tanulmányait az első évfolyam, akikre ez a rendelkezés felsőoktatási felvételkor már érvényes lesz, a helyzet pedig most a következő: a Nyelvtudásért Egyesület szerint „sok diák a megfelelő óraszámban történő általános- és középiskolai nyelvtanulás ellenére sem jut el a B2-es szintig egyetlen idegen nyelvből sem a közoktatásban elvégzett tanulmányai során”. Az is nyilvánvaló, hogy a nyelvtudás eredményessége intézményenként is „drasztikusan eltér” – az egyesület ezen álláspontja fájóan összecseng az Európai Bizottság fent citált megállapításaival.
A 2020-as nyelvi cenzusra innen nézve szinte lehetetlen lesz időben felkészíteni az amúgy is megosztott, nehéz helyzetben lévő, rogyadozó közoktatási rendszert. Az ugyanis szintén tény, hogy ha ma vezetnék be ezt a rendelkezést, a most felvételizők közel fele be sem adhatná felvételi kérelmét. Azt, hogy mennyire nincsenek felkészítve az középiskolák erre a lényeges változásra, mi sem illusztrálja jobban, mint azok az érdeklődő levelek, amelyeket pedagógusok írtak nekünk arra kérve bennünket, hogy osszuk meg velük a vonatkozó jogszabályt, mert az intézményükben még senki sem hallott erről az elvárásról. Ez az információhiány pedig önmagában megdöbbentő.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A nyest mindig is a nyelvtudás fontossága mellett kardoskodott. Kétségtelen tény, hogy fontos lenne valahogy ráerőltetni a használható nyelvtudást a társadalomra, mivel annak hiánya komoly versenyhátrányt jelent az országnak. A nyelvvizsga híján „beszorult” diplomák ezrei nem mutatnak szépen a statisztikákban, és nyilván kellene tenni azért, hogy a felsőoktatásban már használható, ütőképes nyelvtudással rendelkezzenek a tanulók.
Azonban a kérdéses rendelkezés bevezetése a mostani helyzetben és a jelenlegi formában reménytelenül széles körű esélyegyenlőtlenséget teremtene egy, már amúgy is meglehetősen egyenlőtlen küzdelemben. Nehéz elképzelni olyan intézkedéscsomagot, ami ezt a problémát az ország valamennyi zugában egy csapásra megoldaná – lehetőleg pár hónap alatt, hiszen a mostani kilencedikes diákoknak már nincs sok idejük arra, hogy középfokú szinten megtanuljanak egy nyelvet. Rajtuk nem segít egy rövidesen talán formát öntő, néhány éves, történelmi nagyjainkról elnevezett akcióterv. Egy olyan országban, ahol a létminimum alatt élők számát már nem is méri a statisztikai hivatal, ez a lépés beláthatatlan következményekkel járna – és a társadalom igen széles rétegeit érintené. Ez nem lehetett cél akkor sem, amikor a rendelet szövege megfogalmazódott.
A Nyelvtudásért Egyesület Mi a baj az iskolai nyelvoktatással? címmel tart a kérdésben konferenciát március 5-én, amit a szervezők a neten is közvetítenek.
„A szakmai fórum célja olyan kulcsfontosságú problématerületek feltárása, amelyek a továbbiakban megalapozott cselekvési tervek kidolgozásának kiinduló pontjául szolgálhatnak az oktatáspolitika és a döntéshozók számára. A rendezvényre meghívjuk a döntéshozó oktatáspolitikusokat is, valamint a sajtó képviselőit, hogy az eredmények a nagyközönség felé is eljussanak. A konferencia terveink szerint bevezetőül, alapul szolgál egy későbbi rendezvényhez, amelynek fókusza a fejlesztés módjainak feltérképezése lesz.”
Jogszabályi hivatkozás:
A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 335/2014. (XII. 18.) Korm. rendelet 10. § (2) pont (2020.01.01-től hatályos)