Az összeomló számítógépek, a lassú szoftverbetöltési idő és a technikai támogatásra várással töltött gyötrelmes percek a digitális korszak új betegségéhez, az úgynevezett számítógépstressz-szindrómához vezetnek – derül ki egy tanulmányból.

„A digitális eszközökre utalt felhasználóknak egyre nyomasztóbb terhet jelentenek a mindennapi életben jelentkező technikai malőrök és működési problémák” – olvasható az amerikai távközléstechnikai agytröszt (CEB) Harc a számítógépstressz-szindrómával című beszámolójából.

A tanulmány szerint az embereknek a komplex számítógépek, technikai eszközök működési problémái, a hibák kijavítását megelőző hosszú várakozási idő és a vírusfertőzések okozzák a legnagyobb megerőltetést.

A távközlési szektorra specializálódott fogyasztói elégedettséget vizsgáló amerikai szervezet ezer észak-amerikai közreműködővel végzett felmérésének az volt a célja, hogy kiderítsék: a kiélezett piaci versenyben lévő ágazatban mitől maradnak elégedettek a fogyasztók.

A megkérdezettek 94 százalékának életét jelentős mértékben befolyásolják a számítógépek. Működési hibák miatt a felhasználók közel kétharmada szorult valamilyen technikai segítségre, és a számítógépstressz-szindróma (CSS) tünetei is megjelentek náluk.

Folyamatos technikai kihívást jelent számukra az új számítástechnikai eszközök beállítása, a szoftverek frissítése, az új alkalmazásokra és operációs rendszerekre való áttérés, de a kártékony programok, a vírusfertőzések, a webes támadások és a személyiséglopások lehetősége sem hagyható figyelmen kívül a stresszt kiváltó tényezők sorában.
A számítógép-használók negyven százaléka tapasztalt tavaly valamilyen rendszerproblémát, ezeknek a hibáknak több mint a felét csak külső segítséggel sikerült kijavítani.

„Ha tökéletesen működik, nagyszerű dolog a számítástechnika, amikor viszont valami gikszer adódik, egyből pánikba esünk” – magyarázta a tanulmány címéért felelős Murray Feingold orvos.

„Elérkezett az idő, amikor a műszaki eszközökkel foglalkozó vállalatoknak el kell gondolkodniuk azon, hol van a vásárlók tűréshatára, és annak figyelembevételével kell javítaniuk a fogyasztói közérzetet” – mondta a CEB szóvivője, Liz Miller.