Az amerikai orvostanhallgatók a közösségi portálokon és személyes blogjaikban megszegik a szakmai normákat, s bajba kerülnek – derült ki egy közelmúltban végzett felmérésnek köszönhetően. A kutatás eredményei az Amerikai Orvosi Szövetség hivatalos folyóiratában, a JAMA szerdai számában láttak napvilágot.

Az Egyesült Államok orvosegyetemeit tömörítő szövetség ez év tavaszán küldte ki kérdőívét 130 intézmény dékánjának, közülük 78 válaszolt a kérdésekre.

A megkérdezett intézményvezetők többsége beismerte: tudomása volt arról, hogy a hallgatók szakszerűtlen tartalmakat töltöttek fel a világhálóra, beleértve mindenféle gyógyszerészeti „dolgokról” készült felvételeket, valamint a betegek személyiségi jogainak a megsértését.

A tanulmány néhány kirívó példát is ismertet. Egyik esetben valamelyik medikus a Facebookra töltötte fel betege adatait, egy másik orvostanhallgató „nem helyénvaló” barátságát ajánlgatta páciensének.
„Az esetek száma magasabbnak bizonyult, mint amire számítottunk, s ezek csupán olyan dolgok, amelyek felkeltették a dékánok figyelmét. Ez a jéghegy csúcsa” – hangsúlyozta a felmérést irányító Katherine Chretien, a washingtoni VA Medical Center munkatársa.

Mint rámutatott, jelenleg az orvosi egyetemek többsége nem rendelkezik olyan szabályzattal, amely segítene eligazodni a medikusoknak, hogy mit szabad a világhálón, s miért zárhatják ki őket a felsőoktatási intézményből.

Egy gyors keresés a YouTube-on számos olyan videofelvételt eredményezett, amelyeket medikusok töltöttek fel. Akadnak a videók között ártalmatlan zeneszámok, s olyan felvételek, amelyeken „hullák” látszanak, viszont lehetetlen megkülönböztetni, hogy valóban egy emberi testről, vagy csupán otromba tréfáról van szó.

„Valódi-e a holttest, vagy sem, az ilyen felvételek lejáratják az orvosi hivatást” – hangsúlyozta Katherine Chretien, akit elborzasztottak a látottak. Mint kifejtette, egy dolog az elhunytak iránti tiszteletlenség, s egészen más lefilmezni földi maradványaikat, majd felrakni a YouTube-ra. „Ez aláássa orvosi hivatásunk hitelét” – emelte ki Katherine Chretien.

A tanulmány szerint a felmérésben résztvevő 78 dékánból 47 ismerte el, hogy tudomása volt az orvosi kérdések szakszerűtlen kezelésének eseteiről a világhálón. Ugyanakkor a megkérdezetteknek csupán 38 százaléka számolt be arról, hogy intézménye iránymutatást dolgozott a medikusok részére.

Az interneten „vétkezőkre” többnyire egyetemista társaik hívták fel a figyelmet, néha viszont a rezidens orvosok. A vétkesek többsége figyelmeztetésben részesült, három orvostanhallgatót pedig kizártak az egyetemről.

Anastasia Goodstein, San Franciscó-i marketingszakértő szerint az orvostanhallgatók semmiben sem különböznek más fiataloktól. Ez az a nemzedék, amely elsőként tapasztalta meg a közösségépítő portálok nyújtotta lehetőségeket, s mindmáig abban a meggyőződésben él, hogy a Facebook pusztán a barátokkal való kapcsolattartásra szolgál.

„Most szembesültek a valósággal, azzal, hogy idősebbek, s feljebbvalóik, például egyetemük dékánja is meglátogathatja Facebook-oldalaikat” – magyarázta Goodstein.

Susan Barnes, a Rochester Műszaki Egyetem közösségi számítástechnikai fejlesztésekkel foglalkozó laboratóriumának munkatársa szerint a mai internetes csínytevések évek múlva üthetnek vissza a tréfamesterekre. „Hogyan tudják majd elfeledtetni ezeket a tréfákat később, például befutott sebészként?” – fejtegette a szakember.

Katherine Chretien szerint az orvosi egyetemeknek kurzusokat kell tartani az internetes professzionalizmusról, s ki kell dolgozniuk a digitális kor előírásait. Mint Katherine Chretien rámutatott, régebben is tréfálkoztak a medikusok, a John Hopkind Medical Scool hallgatói között például csaknem egy évszázadon át hagyomány volt sikamlós paródiákkal és kuplékkal kifigurázni a professzorokat.

„A múltban azonban nem volt internet, most pedig a közösségi portálok révén ez mindenki számára hozzáférhető” – összegezte Katherine Chretien.