„Jól tudod Te édes Népem, hogy csak értelem és szorgalom árán tarthatod meg hazádat; hogy számbeli csekély voltodat csak eszed pallérozásával pótolhatod meg; hogy értelemből fakadó szeretettel kell közeledned mindnyájunk szülő anyjához, a természethez, mely alkotó, de romboló hatalmával is oktat, vezérel, hogy megtalálhassad a magad és cseléded kenyerét, hazád földjén boldogulásodat.” – írja Hermann Ottó A Madarak hasznáról és káráról című, 1901-ben megjelent könyvében. Ezt a részletet használták fel egyik mottóként a száz évvel ezelőtt elhunyt tudós tiszteletére rendezett emlékév szervezői.

Az év végig számtalan program várja az érdeklődőket
(Forrás: Természettudományi Múzeum)

Szép szavak ezek: „értelemből fakadó szeretettel kell közeledned mindnyájunk szülő anyjához, a természethez”. E szeretetről sokat elárulnak azok az ábrázolások, amelyek a Magyar Természettudományi Múzeumban június 9-ig láthatók Tudós természetábrázolók – Herman Ottótól a digitális képalkotásig című kiállításon.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Tudós ábrázolások

Tudós természetábrázolók állnak a jelenlegi tárlat középpontjában, elsősorban természetesen Herman Ottó. A múzeum saját gyűjteményi anyagára alapozva készítette el a vándorkiállítást, amely később több magyarországi és külföldi helyszínen is látható lesz. A tárlat kétszáz alkotáson keresztül mutatja be az élővilág, a táj ábrázolásának fejlődését, azt, hogy tudósaink miképpen látták vizsgálataik tárgyait.

Herman Ottó 1914. december 27-én Budapesten hunyt el
(Forrás: Wikimedia Commons)

Hogy ábrázolástechnikájuk művészi vagy tudományos-e, nehéz egyértelműen kettéválasztani, és egy vaskos vonalat a kettő közé húzni. Ez is, az is. A tudós alkotók az ábrázolások legkülönbözőbb formáit alkalmazták: rajzok, akvarellek, vízfestékkel kiszínezett fotók is láthatók a kiállításon, a művek mögül – mint a megnyitón elhangzott – előbukkannak az „állandóan kereső, próbálkozó, új megoldásokat találó kutatók”, például Csiby Mihály, Keve Gyula, Kolozsvári Gábor, Kol Erzsébet lenyomatai.

Ábrázolásmódjukat folyamatosan fejlesztették, legtöbben rendszeresen gyakoroltak, hogy a leképezett mikroszkopikus lények, gombák, növények, madarak, rovarok, gerinctelen és gerinces állatok minél szebben, de tudományos szempontból is értékelhető formában jelenjenek meg.

De hogyan ábrázolt Herman Ottó?

Az utolsó magyar polihisztor amellett, hogy elképesztően jó írás- és nyelvkészséggel rendelkezett, gyönyörűen rajzolt ceruzával, tussal, akvarellel is. Termékeny volt, mellette igényes is, amit többek közt az is bizonyít, hogy kiadványait rendre a legjobb nyomdákkal állíttatta elő. Talán ennek is köszönhető, hogy az általa alapított Természetrajzi Füzetek című folyóiratot világszerte rendelték.

A Természetrajzi Füzeteket 1877-ben indította útjára Herman Ottó
(Forrás: Természettudományi Múzeum)

Herman Ottó korábban Bécsben is élt, ahol rovartan kiemelkedő svájci kutatójával, Carl Brunner von Wattenwyllel is találkozott, akitől sokat tanult. A kutató már felismerte Herman rajzképességét, készíttetett is vele publikációihoz illusztrációkat.

A Királyi Magyar Természettudományi Társulat ösztöndíja keretében készítette el a háromkötetes Magyarország pókfaunája (1876–79) című kötetét, amellyel elnyerte a szakma elismerését is. Herman maga is vallotta, hogy a szöveges információnál sokkalta tartalmasabb, teljesebb képet ad az ábrázolás, a pókfaunát bemutató kötete már világszínvonalú rajzokkal van teli.

Forrás: Természettudomány Múzeum

Herman Ottó Emlékév

Az emlékév során mintegy félszáz nemzeti parkban várják változatos programokkal az érdeklődőket. Mellette kulturális intézmények és civil szervezetek rendezvényei, vetélkedői és megemlékezései, tudományos előadásai, kiadványai gazdagítják a programot országszerte, amelyről az emlékév honlapján és Facebook-oldalán lehet aktuális információhoz jutni.

1887-ben jelent meg A magyar halászat könyve két kötetben, mintegy ezer oldalon, rengeteg saját ábrázolással. A mű a néprajzkutatás egyik fontos kötete lett; világszerte keresett napjainkban is. A Herman Ottó emlékév jegyében vándorkiállítás készült a kötet alapján; az illusztrációk legutóbb a Mediawave-en, Komáromban, a Monostori Erőd Bástyaudvarán voltak láthatók.

Forrás: Természettudományi Múzeum

Az egyik legnépszerűbb kötete A madarak hasznáról és káráról lett, amely rövid idő alatt több kiadást is megért, a hatvanas, nyolcvanas és kilencvenes években is kiadták. A tárlaton az említett kötetekből is láthatók illusztrációk.

A Tudós természetábrázolók – Herman Ottótól a digitális képalkotásig című kiállítás június 9-ig tekinthető meg a Magyar Természettudományi Múzeumban.