Miközben a magyar és a szlovák politika egyaránt a saját sikereként értékeli Knut Vollebaek EBESZ főbiztos nyilatkozatát, érdemes elgondolkodni rajta, hogy valójában mennyi sikerrel kecsegteti ez a szlovákiai kisebbségi nyelvhasználókat a gyakorlatban.

A diplomácia nyelve óvatos - Knut Vollebaek EBESZ főbiztos
(Forrás: MTI/Beliczay László)

Cúth Csaba szlovákiai magyar nyelvész és jogász szerint mindkét fél részéről politikai megnyilvánulás volt a nyilatkozatot győzelemként értékelni. Míg a főbiztos inkább a diplomácia nyelvén szól – tehát diplomatikusabban is fogalmaz –, addig a szlovák és magyar politikusok „totális győzelemre” törekednek.

A nyelvész-jogász szerint a „középre rendezés” volt Vollebaek célja a nyilatkozattal, amit az irányelvek alkalmasnak minősítését követően tett. Úgy tűnik azonban, hogy a szlovák vezetés úgy tekint erre a nyilatkozatra is, mint az összes többi politikai kérdésre, és nem értelmezi „a diplomácia apró jelzéseit”. Cúth Csaba kérdésünkre elmondta, mivel egyelőre nem váltott ki nagy tiltakozást az irányelvek gyakorlatba ültetése, Robert Fico szlovák miniszterelnök valószínűleg úgy értelmezi: az államnyelvtörvény módosítása végülis nem ütközik komoly akadályba.

Cúth Csaba ugyanakkor úgy véli, az EBESZ főbiztos nem látja biztosítottnak a kisebbségek jogait Szlovákiában, és ezért kíván továbbra is részt venni az egyeztetési folyamatban. A jogász szemével nézve két lehetőség áll a jogalkotók előtt: az álláspontok közelítése érdekében vagy a jelenlegi államnyelvtörvényt kell majd megfelelően módosítani – például a büntetések eltörlésével –, vagy ki kell bővíteni a kisebbségi nyelvtörvényt.

A jelenlegi szlovák államnyelvtörvény ugyanis több nyelvi regisztert szabályoz, mint a kisebbségi nyelvtörvény – bizonyos területeken tehát egyedüli hivatkozási alapként van jelen, ezt a joghézagot pedig orvosolni kell. Ráadásul a tavalyi módosítások nyomán az államnyelvtörvény a kisebbségi nyelvtörvény „elé helyezi” magát. Így még az is megkérdőjeleződik, mennyire alkalmazható a kisebbségi nyelvtörvény.

Emellett egy általános nemzetiségi törvényre is szükség lenne, mivel a nemzeti kisebbségek helyzete igencsak rendezetlen ma Szlovákiában – olyannyira, hogy arról sem rendelkezik szlovákiai jogszabály, hány nemzetiségi csoportja is van pontosan északi szomszédunknak. Valószínűleg ezeknek a törvényeknek módosítására és megszületésére gondolt Knut Vollebaek, amikor nyilatkozatát tette – mondta el a nyest.hu-nak Cúth Csaba.