Kozma az MTI-nek nyilatkozva kitért arra: magyar –szlovák viszonylatban „az akadémiáknak hiába van megállapodásuk arról, hogy közös történelem-kézikönyvet kell kidolgozniuk, ez a folyamat nem nagyon akar előre haladni”. Emlékeztetett a problémás elemek sorában arra a vitára is, amely nemrégiben a szlovák parlamentben folyt a történelmi helységnevek használatáról.
A képviselő beszámolt arról, hogy a szegedi biztonságpolitikai központban már 11 olyan konferenciát szerveztek, ahol Ukrajnából, Szerbiából, Romániából, Albániából és Macedóniából érkezett történelemtanárok vitatták meg egymással a közelmúlt történelmét, a legutóbbi fejleményeket és kihívásokat.
Ez – hangsúlyozta Kozma József – azért fontos, mert mind a történelemoktatóknak, mind a diákoknak meg kell ismerkedniük a különböző nézőpontokkal, és ezt a kölcsönös megismerést támogatni kell az egyes országok oktatáspolitikájában.
A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a konfliktusok oldásában segíthet, ha a történelem oktatását tágabb térségi keretbe ágyazzák. Úgy vélekedett, hogy lassan itt lehet az ideje a hatvan éve kezdődött európai folyamatok, az „európai történetiség” közös megfogalmazásának, az erről vallott többféle felfogás „egymás mellé tételének”, tehát hangsúlyozottan nem valami olyasfajta kísérletnek, miszerint „egy, igaz és oszthatatlan európai történelemkönyvet” próbáljanak összeállítani.