Toleráns nyelvhasználatnak kell érvényesülnie az evangélikus egyházban és azon kívül is; erről Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) országos felügyelője, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára beszélt a szlovákiai Zsolnán tartott evangélikus zsinaton – közölte az MEE sajtószolgálata.

Prőhle Gergely az 1610-es zsolnai zsinat 400. évfordulóján tartott rendezvényen kiemelte: az akkori zsinaton létrehozott szervezet a „magyarországi és szlovákiai evangélikusság mindmáig kötelező erejű intézményévé vált”.

Az akkori evangélikusok tevékenységére utalva az országos felügyelő arról beszélt, hogy ők „a teológiai tisztánlátás mellett az embert és anyanyelvét állították gondolkodásuk középpontjába”.

Prőhle Gergely hangsúlyozta: nemcsak a szlovák nyelvű egyházkerületeket határozta meg az egykori zsinat, hanem a mai Szlovákia területére eső, magyar és német nyelven igét hirdető egységeket is kijelölte. Utalt arra is, hogy az országhatárokat, államalakulatokat érintő változások „számos tragédiát okoztak a Kárpát-medence népeinek”.

Az evangélikus sajtószolgálat közölte: a múlt kedden kezdődött, hétfőig tartó zsolnai zsinat megnyitóján a megemlékezések fővédnöke, Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnök szólt azokról a szlovák evangélikus személyiségekről, akik „hozzájárultak a szláv népek és Szlovákia helyének megszilárdításához Európában”.

Fabiny Tamás, az MEE püspöke vasárnapi igehirdetésében a szlovák és a magyar nemzet sorsközösségéről szólt, melynek alapvető velejárója „az intenzív beszélő viszony”. Mint mondta, a szlovák és a magyar anyanyelvű evangélikusságnak alapvető feladata, hogy „cselekedjék a két nép, a két ország kapcsolatainak javításáért”.

A Thurzó György nádor és Lányi Illés nagybiccsei lelkész által 1610 márciusában összehívott zsinat teremtette meg az akkori Magyar Királyság területén az ágostai evangélikus felekezetűek első egyházszervezetét, létrehozva három püspökséget, s megalkotva az egyház első törvényeit.