-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A szórakoztatóelektronikai eszközök képesek az emberi agy és a számítógéprendszerek közötti közvetlen kommunikációra.
Egy évtizeden belül, azaz 2020-ra már boltok polcaira kerülhetnek az olyan „gondolatolvasó” robotok és szórakoztatóelektronikai eszközök, amelyeket a felhasználók agyhullámok segítségével vezérelhetnek – írja a Nikkei japán gazdasági napilap.
Az ilyen, sci-fi filmeket idéző BMI (brain-machine interface) eszközök az emberi agy és a számítógéprendszerek között képesek a közvetlen kommunikációra, azaz a felhasználó agyhullámait és az agyban keringő vér változásait fejre erősített szenzorokkal mérik, az így kapott információkat pedig speciális számítógépek értelmezik.
A napilap szerint nincs már messze a távirányító nélkül vezérelhető televízió és az olyan mobiltelefon, amely gondolatban megírt szöveges üzenetet küld.
A lehetséges alkalmazási területek között szerepel például az olyan autós navigációs berendezés, amely éttermet keres, ha a vezető az étkezésre gondol, vagy az a légkondicionáló, amely a szobában tartózkodók hőérzetéhez igazodva változtatja a beállított hőmérsékletet.
A gondolatolvasásra képes robotok akár az időseknek vagy a mozgáskorlátozottaknak a cipekedésben is segíthetnek.
A japán kormány és a magánszektor együttműködésével még az idén elinduló fejlesztési programhoz a jelentős kutatóközpontok mellett várhatóan olyan nagyvállalatok is csatlakoznak, mint a Toyota, a Honda vagy a Hitachi – adta hírül a napilap.