Az észtek is átírják a tanterveket, de nem egészen úgy, ahogy ez nálunk történik. A Szovjetunió szétesése után Észtország az informatikai fejlesztésre, a szolgáltatóipar megújítására és az oktatásra helyezte a hangsúlyt. Ez mára meghozta a gyümölcsét. Ugyanakkor továbbra is folyik az iskolák korszerűsítése, a legmodernebb eszközökkel való felszerelése. A hangsúly a gyakorlati, használható tudáson van. Ezt a szemléletet tükrözi, hogy az iskolákban programozást és webfelület-kezelést oktató kurzusok indulnak az őszi félévben. A programot egyelőre az általános iskola alsó tagozatában vezetik be, miután a tanítók elvégezték a megfelelő fölkészítő kurzust. A cél az, hogy a diákok egyszerű felhasználókból szoftverfejlesztőkké váljanak. De miért is van erre szükség?

E-sztország

Mindezt nehéz megérteni magyar szemszögből, mivel hazánkban egyelőre igencsak korlátozott mértékben érhetők el a technika vívmányai. Gondoljunk csak arra, hány helyen lehet bankkártyával fizetni, milyen mértékű a vezetékes internet lefedettsége, és milyen szerepet kapnak az e-tananyagok akár az egyetemi oktatás során.

WIFI mindenütt
(Forrás: Äripäev / Quuse)

Észtországban viszont a rendszerváltás, vagyis az újra függetlenné válás után arra törekedtek, hogy minél több emberhez el lehessen juttatni a számítógépes technológia vívmányait. A 2000-es évekre a fejlesztések eredményeként lehetőség van interneten keresztül szavazni, adóbevallást (problémamentesen!) benyújtani, illetve nagyon sokak számára természetessé vált a netbank használata. A bankok törekedtek is arra, hogy minél több ügyfelüket megismertessék a webes felület előnyeivel. A kisebb településeken megszüntették a bankfiókokat, azonban előtte a falu lakosainak tanfolyamot szerveztek, ahol az idősebb korosztálynak is megtanították, pénzügyeik intézéséhez hogyan boldoguljanak az interneten.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Emellett szintén nagy népszerűségnek örvend a személyigazolvány-leolvasó, amely egyszerűen csatlakoztatható a számítógéphez, és amelynek segítségével szavazni lehet a helyhatósági választásokon, illetve a leveleket el lehet látni elektronikus aláírással. A leolvasó használatát többek között azzal igyekeznek népszerűsíteni, hogy segítségével korlátlan nagyságú összegeket utalhatnak át az észt állampolgárok. (A netbankon keresztül átutalható összeget ugyanis biztonsági okokból korlátozzák.)

Hasznos kis kütyü
(Forrás: Flickr / evitar)

Éppen ezt az internethez kötöttséget használták ki azok, akik a 2007-es április zavargások (vagy Pronksiöö ’bronz éjszaka’) eseményeire reagálva meghackelték a legfontosabb észt kormányzati szervek és pénzintézetek honlapját, ezzel a virtuális terrorista támadással bénítva meg az országot.

A Tigris újra ugrásra kész

Mindezek miatt nagyon is szükség van arra, hogy az iskolai oktatás ily módon felkészítse a diákokat a nagybetűs virtuális életre. Az első ilyen program a Tigrisugrás elnevezésű kezdeményezés volt, amelyet a mi Sulinet nevű programunkhoz hasonlíthatunk a leginkább, és amely az iskolás korosztály internethez és egyáltalán számítógéphez való hozzájutását kívánta meg elősegíteni.

Programozott mozdulatok
(Forrás: wallpapercreator)

A számítógépes technológia iránti lelkesedést növelte az is, hogy a Skype sikeres lett. Az interneten keresztüli hívásokat lehetővé tevő program technikai hátterét ugyanis három észt (Jaan Tallinn, Ahti Heinla és Priit Kasesalu) dolgozta ki.

A Tigrisugrás program köré egész alapítványt hoztak létre (Tiigrihüpe Sihtasutus), amely az információs technológia mellett a természettudományok népszerűsítéséért is felelős. Honlapjukon számos érdekesség található diákok számára is, például egy játék (észt- vagy orosztudással bárki számára szabadon kipróbálható), amelynek célja, hogy a gyerekeket megismertesse az internet előnyeivel és hátrányaival. A választható pályák között a következők szerepelnek: Felhasználói fiókok és jelszók, A magánszféra és az internet, Vírusok stb. Nagyon hasznos lehet például az Internetes zaklatás című „tananyag”, amelyben segítenek a diákoknak felismerni, ha valaki például jogsértő módon jár el velük szemben (pl. sértő tartalmakat jelentet meg róluk egy közösségi oldalon).

A gyerekeknek tájékoztató rajzfilmeket is készítenek, például a népszerű Jänku Juss (Juss nyuszi) „mozgósításával”. Ezekben szemléletes példákon keresztül magyarázzák el például a számítógépek működését vagy az internet rejtélyeit. A következő videón azt láthatjuk, milyen változásokat hoz a nyuszicsalád életébe az új laptop.

Az alapítvány mindezek mellett táborokat is rendez (idén nyáron animációs tanfolyamot szerveztek), illetve az iskolákban továbbképzéseket és tájékoztatókat tartanak, ahol a biztonságos internet- és számítógép-használattal ismertetik meg a gyerekeket. A legújabb kezdeményezés pedig a ProgeTiiger elnevezésű program, amely idén indul, és amely már az általános iskolásokat is megismertetné a programozás és például a honlapszerkesztés alapjaival, az érdeklődő középiskolásoknak pedig olyan tudást nyújtana, amelynek segítségével nem jelentene gondot a számukra, hogy informatikai vonalon tanuljanak tovább.

Komputer vagy számítógép, esetleg rál?

Az észtek is nagy gondot fordítanak arra, hogy a számítógépes szókincset észt nyelvre ültessék. Kezdetben a kompuuter szót használták, majd nyelvújítók (név szerint Manivalde Lubi, aki Ivar Kulltól kaphatta az ötletet) megalkották a raal elnevezést. A raal szó a hatvanas évek elején népszerű Ural nevű szovjet számítógép elnevezéséből származik. Az Ural gépek még szobanagyságú masinák voltak, és abban a Penza nevű városban gyártották őket, amely a Penzai Terület központja, és amely mordvin kisebbségéről is híres. A raal forma az Ural (észtesen Uraal) szó észtes kiejtése alapján is levezethető, ugyanis az észt nyelvben az általánosnak tekinthető első szótagi hangsúly mellett előfordulnak olyan szócsoportok, amelyekben a hangsúly valamelyik másik szótagra helyeződik át. A hangsúly hátrébb tolódhat például bizonyos képzők hatására, illetve ha hosszú magánhangzó fordul elő a szóban (elsősorban kölcsönzésekben).

Az Uralon innen
(Forrás: Wikimedia Commons / Panther)

A raal szó ma is él a laptop tréfás megnevezésére használt rüperaal szóban, amelyben a rüpe a rüpp ’öl’ szó birtokos esetű formája. A laptop megnevezésére azonban leginkább a sülearvuti kifejezés terjedt el, amely a ’számítógép’ jelentésű arvuti szó (az arvutama ’számolni’ igéből képzett szó), és a süli ’öl’ szó összetétele (a süle a süli szó birtokos esetű formája). A beszélt nyelvben pedig a süler szót is használják, amely a sülearvuti szó rövidítése.