Az elmúlt hetekben igen aktív Neelie Kroes, a digitális politikáért felelős alelnök, EU-s biztos újabb fontos beszédet tartott tegnap Brüsszelben az Európai Parlament és az Európai Bizottság azon ülésén, ahol a téma az internet nyitottsága és a hálózatsemlegesség volt („The Open Internet and Net Neutrality in Europe”), és itt újra felsorolta azokat az alapelveket, melyeket már a nyáron, a távközlési szabályok vitájának elindításakor is ismertetett.

Kroes már bevezetőjében utalt arra, hogy a hálózatsemlegesség esetében egy globális problémáról van szó, és az erről kezdődött vita az Egyesült Államokban indult még évekkel ezelőtt, ám még ott sem találtak rá igazán jó megoldást, épp mostanában tapasztalható az, hogy izzó hangú polémiák indultak el a téma kapcsán. A kérdés áttekintését és az állásfoglalást az unió sem kerülheti el, és a szövetség által elfogadott új távközlési keretcsomag kapcsán szembe kell nézni a felmerülő gondokkal. A roppant sok területet átfogó uniós távközlési irányelvek tavalyi elfogadása után a nyáron vitára bocsátották a hálózatsemlegességgel kapcsolatos elképzeléseket, és a biztos asszony beszédében igyekezett az eddigi tapasztalatokat összefoglalni.

Verseny, verseny, verseny

Neelie Kroes utalt arra, hogy az egész csomag legfontosabb célja a verseny élénkítése volt a távközlési piacon, mivel az erős, monopolhelyzetben lévő cégek gátjai az innovációnak és tevékenységük nem előnyös a fogyasztók számára sem. A politikus úgy véli, ebből a szempontból Európa az USA-hoz képest viszonylag jól áll, kontinensünkön nem találhatóak olyan egyeduralkodó cégek, mint Amerikában, illetve szigorúak a monopolellenes szabályozások. De a biztos szerint még nagyon sok a teendő, főképp fogyasztóvédelmi szempontból, ugyanis az egészséges versenykörnyezet kiépítéséhez elengedhetetlen az, hogy a felhasználók a lehető legtöbb információval rendelkezzenek a távközlési cégek gyakorlatáról, üzletmenetéről, mert csak akkor lesz esélyük az alternatív szolgáltatóknak, hogy labdába rúghassanak.

Ugyanakkor, emelte ki Kroes, az uniós államoknak arra is ügyelniük kell, hogy az adminisztratív kötöttségek száma és minősége nehogy átlépjen egy határt, mivel akkor visszafogják az iparági szereplők beruházási hajlandóságát, márpedig egy ilyen tőkeigényes, óriási befektetéseket igénylő szektorban ez végzetes lehet. Kiemelt szempont kell legyen az innovációt serkentő környezet kialakítása.

Harmadik alapelvként azt fejtette ki, hogy a távközlési iparban a „forgalomkezelés” (traffic management) létfontosságú, és nemcsak a legjobb minőségű szolgáltatások biztosítása miatt egy nyitott internetes struktúrában, hanem azért is szükség van rá, hogy új fejlesztések megvalósulhassanak, mint például az Európa polgárai számára nagyon fontos e-oktatás vagy az e-egészségügy kialakítása. A forgalomkezelési szabályokat viszont roppant körültekintően kell megfogalmazni, ez nem egyszerű technológiai vagy üzleti kérdés, a fönt említett célok kell hogy meghatározzák az alapelveket. Ehhez kapcsolódik egy külön kiemelt elvárás – talán a beszéd leghangsúlyosabban kiemelt részlete –: a nyitott és semleges internet jegyében minden végfelhasználónak meg kell kapnia a szolgáltatóktól azt a lehetőséget, hogy a lehető legtöbb alkalmazáshoz és szolgáltatáshoz korlátozások nélkül férhessenek hozzá. Példaként az internetes telefonálást (VoIP) említette meg, mely roppant innovatív jelenség, ám gazdasági érdekek és a hozzáférés bizonyos mértékű szűkössége hátráltatják terjedését.

E ponton Kroes asszony nagyon keményen fogalmazott: a fogyasztók számára a legtöbb esetben kedvezőbb a Skype használata, mint az adott ország más szolgáltatójáé, és ha ez így van, akkor az a helyes megoldás, ha a fogyasztók tömegesen pártolnak el ezektől a szolgáltatóktól, és a jó minőségű, olcsóbb megoldást választják, az a nyilvánvaló gyakorlat pedig elfogadhatatlan, hogy a szolgáltatók érdekeltségeik miatt blokkolják vagy háttérbe helyezik a Skype-hoz való hozzáférést. Az EU egyik szerepe ebben a versenygerjesztő folyamatban az lehet és kell legyen, hogy tájékoztassák az embereket: van más, jobb, kevesebb pénzbe kerülő lehetőség is.

Hálózatsemlegesség

A biztos külön megemlítette, hogy a hálózat integritását nem veszélyeztető törekvések esetében a lehető legnagyobb szabadságot kell biztosítani, de ügyelni kell arra, hogy senki se „uralhassa a hálózatot”, elsőrendű szempont a hálózatsemlegesség megtartása, és a fogyasztók számára mindenképp biztosítani kell, hogy azt és úgy érjék el, amit és ahogy akarják.

A nyílt internet megtartása érdekében a tagállamoknak saját hatáskörükben olyan egyértelmű és világos szabályokat kell hozniuk, melyek támogatják és elősegítik a végfelhasználók szabad hozzáférését minden információhoz, szolgáltatáshoz. E törvénykezési folyamat során az iparági szereplők és a törvényhozók közötti szoros együttműködés szükséges. Emellett a szabályokat meghozóknak az Európai Bizottsággal együttműködve meg kell állapítaniuk a minimális szolgáltatási minőségbeli követelményeket. Harmadikként azt említette a biztos asszony, hogy a szolgáltatókat kötelezni kell arra, hogy tájékoztassák a felhasználókat forgalomkezelési gyakorlatuk részleteiről is.

Kroes abban reménykedik, hogy az uniós szervek és helyi távközlési hatóságok az iparági szereplőkkel, a távközlési cégekkel együtt végzett munka után egy mindenki számára megfelelő környezetet tudnak megteremteni, mely egyben Európa versenyképességét is szolgálja.