James Cameron, az Avatar című film megálmodója legendásan sokat adott a részletekre. A nyelvi kérdést sem aprózta el; a Pandorán élő kék humanoidok nyelvének kidolgozására már évekkel ezelőtt felkérte Paul Frommert, a Dél-Kaliforniai Egyetem nyelvészprofesszorát. Cameron szabad kezet adott neki a munkában, eltekintve néhány apróságtól. Ő maga találta ki ugyanis az első néhány fontos szót, valamint azt kérte, legyen a nyelv jó hangzású és könnyen megtanulható. Bevallotta, azt szeretné, ha ez a nyelv is a klingon sorsára jutna, vagyis hamar elsajátítanák a rajongók, tovább erősítve így a film kultuszát.

A fenékre nincs szó

A na'vi nyelvnek jelenleg mintegy 1000 szava és nagyjából körülírt nyelvtana van, de Frommer nem titkolt szándéka továbbfejleszteni a nyelvet. Na'viul tudó viszont egyelőre elég kevés akad. A színésznő Zoe Saldana (Neytiri) és filmbéli partnere, Sam Worthington (Jake Sully) használták eddig legtöbbet a nyelvet, de igazából ők sem beszélik. Az alkotók reményei szerint az Avatar univerzum növekedésével a na'vi is bekerül majd a hivatalos nyelvek közé.

„Cameronnak az volt a kívánsága, hogy az egész nyelvet kidolgozzam: következetes hangrendszere, morfológiája és mondatrendszere legyen” – mondja Frommer, aki nem csak kidolgozta a nyelvet, de a színészeket is ő tanította be: a szereplők iPodról hallgatták leckéiket, azután közösen gyakorolták a kiejtést.

Meg kell hagyni, Frommer nyelvtudását is próbára tette egy-két feladat – például amikor az utólag betoldott jelenetekhez kellett kapásból fordítania. „Voltak érdekes esetek. Néha azonnal leírtam, amit kértek, de volt olyan is, hogy kértem öt percet a megfejtéshez. Egyszer például azzal jött hozzám Cameron és Worthington, hogy kitaláltak egy olyan jelenetet, ahol Sully elmesél egy balesetet. Ehhez csak azt kell nekik gyorsan megmondanom, hogy van naviul az, hogy »nagy kék fenék«. Hát ezzel csak az volt a probléma, hogy volt szó a nagyra is meg a kékre is, de a fenékre nem.”

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Rappeljünk na'viul?

Az Avatar színészei szorgalmasan megtanulták, és pontosan felmondták a na'vi párbeszédeket – de egyikük sem vette a fáradságot, hogy elsajátítsa a mondattant vagy a ragozást. „Pillanatnyilag én vagyok az egyetlen, aki ismeri a na'vi nyelvtant, de ki tudja, idővel talán változik a helyzet” – reménykedik a nyelvész.

A rajongók már a film elkészülte előtt is érdeklődtek. Frommer, aki maga is klingonrajongó, azt mondja: „A klingon nyelv elképesztően nagy karriert futott be; létezik ezen a nyelven rap, opera, karaoke verseny, sőt még a Hamletet is lefordították klingonra. Ha bármi hasonló történik az én na'vimmal, elégedett leszek.”

Ha Shakespeare még nem is áll rendelkezésre na'vi nyelven, az alapszókészlet és a nyelvtan egy része már most elérhető: az érdeklődők nekirugaszkodhatnak a tanulásnak. A weboldal könnyen kezelhető, és hat nyelven is letölthetők róla (kék humanoidokkal illusztrált) anyagok. (Sajnos a magyar egyelőre nem szerepel a kínálatban.) Külön tanulmányozhatjuk a – bizonyos részleteiben – jól kidolgozott nyelvtant, a fonetikát és a körülbelül 1000 szavas angol-na'vi szótárat is.

A na'vi hangjai

A na'vi nyelv hangzása a megrendelő (Cameron) igényeit kielégítve kellemesnek mondható. Egyesek szerint a polinéz nyelvekre hasonlít, Zoe Saldanat viszont a spanyolra emlékezteti. Alapvetően sok magán- és kevesebb mássalhangzót használ. A na'viban akár nyolc magánhangzó is egymás mellé kerülhet. A kiejtés így könnyűnek tűnhet, ám a rajongói fórumokon vad levelezés zajlik egyes hangok kiejtéséről.

Az egyik ilyen vita az r-rel jelölt hangról szól, ami alveoláris pergőhang, vagyis a magyar r-rünkkel analóg, csak éppen extrém hosszan ejtik. Érdekessége, hogy magánhangzóként működik, tehát vannak például csak mássalhangzóból és r-ből létrehozott szavak (mint a szlovákban is): ilyen a krr, ami ’idő’-t jelent.

Magyarként meglehetősen szívmelengető az anyanyelvű angol nyelvtanulók elkeseredett próbálkozásairól olvasni a fórumon („mondd gyorsan egymás után a t- és az l-t”). Nehézséget okozhat még ezen kívül az x-szel jelölt (kaltxì ► [kal.'t'ɪ] n. Hello) ejektív képzés is. A tanulást segítheti egy kevés hanganyag, de a dvd megjelenéséig gyakorlásképp elmehetünk még egy párszor a moziba is.

Szabad szórend – vad ragrendszer

Az infixumok világa

Az infixumok – bár sokaknak talán idegen a használata –, nem ismeretlenek a nyelvészetben. Ilyeneket használnak például a nyugati apacs és a sziú indiánok is, akiknél szintén vannak ragok elöl is, hátul is. Mutatunk ebből is egy sziú példát:

EGYES
wi-chásha = ember
wi-ní-chasha = ember vagy
wi-má-chasa = ember vagyok
KETTES
wi-un-chasha = emberek vagyunk (mi ketten)
TÖBBES
wi-chásha-pi = emberek
wi-ní-chasha-pi = emberek vagytok
wi-un-chasha-pi = emberek vagyunk (többen mint ketten)

A na'vi szórend szabad, aminek mi magyarok akár örülhetünk is; ilyet már láttunk. Előfordulnak viszont elég vad dolgok is a nyelvtanban. Első látásra furcsa például, hogy létezik egyes, kettes, hármas(!) és többes szám, és ezeknek van exkluzív és inkluzív változata is. Ezt még talán meg tudjuk emészteni. Azonban Frommer, akit Cameron állítólag arra szólított fel, hogy könnyen elsajátítható nyelvet hozzon létre, olyan ragrendszerrel örvendezteti meg a rajongókat, ahol prefixumok, suffixumok és infixumok segítségével lehet nyelvtani tartalmakat kifejezni. Vagyis ragok a szó előtt, mögött és a szó belsejében (két helyen) egyaránt megjelenhetnek.

Nézzünk néhány példát:

Szó elejére „ragad” pl. a többes szám jele:

nari - szem

menari – szemek

Szó végi rag jelöli a nemeket, de ennek használata opcionális. A hímnemet az -an, a nőnemet az -e rag.

tsmukan ’fivér’

tsmuke ’nővér’

Valamint nézzünk példát a legfurcsábbra, az infixumra, aminek van első és másodpozíciós változata is.

taron ’vadászik’,

tayarängon ’vadászni fog, és ezzel kapcsolatban negatívak az érzelmei’

A fenti igealakban az -ay- a jövő idő, az -äng- a negatív érzelmek jele.

A na'vik rengeteg ragot használnak ezen a változatos módon, ráadásul a ragok jelentős részének opcionális a használata. Frommer is megjegyzi egy helyen, hogy ez a bonyolult ragrendszer felvet néhány kérdést. Nevezetesen, hogy a na'vik felismerik-e a többszörösen (elöl, hátul, középen) megspékelt szavakat, valamint, hogy tudnak-e spontán képezni ilyeneket. Ezenkívül a nyelvész azt a gyanús kijelentést is megkockáztatta, hogy e kérdés megválaszolásához a Pandora további kutatására van szükség. (No comment). Addig meg be kell érnünk annyival, hogy: Oel ngati kámeie!