Hétfőn délelőtt sajtótájékoztatót adott a szlovákiai államnyelvtörvényről és annak céljairól Peter Weiss, a Szlovák Köztársaság budapesti nagykövete. Peter Weiss szerint azért került sor erre a tájékoztatóra, mert a magyar sajtóban rendre félreértelmezik a szlovák államnyelvről szóló törvényt és módosításának célját. A szeptember 1-jén életbe lépő jogszabályról megjelent hírek „misztifikációra adnak alkalmat” – hangsúlyozta a szlovák képviselet vezetője.

Peter Weiss a sajtótájékoztatón
(Forrás: MTI/Beliczay László)

A nagykövet elmondta, hogy a szlovák államnyelvtörvény a szlovák nyelvről rendelkezik, a kisebbségi nyelvekkel más jogszabályok foglalkoznak.  A nagykövet számos alkalommal utalt az EBESZ főbiztosa, Knut Vollebaek jelentésére mint referenciapontra. Elmondta, a jelentés szerint a törvény által követett cél legitim, a büntetések rendszere Szlovákia nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban van. A főbiztosi hivatal által kifogásolt kérdésekkel kapcsolatban a szlovák kulturális tárca vezetője ma juttatta el a szlovák álláspontot az EBESZ-hez.

„Ez a dokumentum megválaszolja majd az értelmezési kérdéseket” – jelentette ki Weiss. Kiemelte azt is, hogy Szlovákia valamennyi nemzetisége elégedett az államnyelvtörvénnyel és annak módosításával, csak a magyar kisebbség kritikus. Elmondta, olyan műsorok sugárzását tervezik a közszolgálati médiában, amelyekben kifejtik az államnyelvtörvény céljait, a végrehajtás módjait.

Célok: a szlovák mint integráló nyelv és a szlovákság nyelvi védelme

Célokról beszélve a szlovák nagykövet elmondta, az államnyelvtörvény célja a szlovák nyelv integráló szerepének biztosítása a szlovák köztársaság egész területén és az, hogy azok a szlovák állampolgárok, akik nem ismerik a kisebbségi nyelveket, ne kerüljenek hátrányba azokon a településeken, ahol kisebbségek élnek, csupán azért, mert nem ismerik e kisebbségek nyelvét. A Nyelv és Tudomány – nyest.hu kérdésére, hogy miért vélik úgy, a szlovák nyelvnek integráló szerepet kellene betöltenie egy olyan országban, ahol a más anyanyelvűek száma meghaladja a 10 százalékot, Peter Weiss a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának preambulumából idézett: „a regionális vagy kisebbségi nyelvek védelme és támogatása nem történhet a hivatalos nyelvek és azok megtanulása szükségességének a hátrányára”. Jelezte emellett, hogy az EBESZ-főbiztos ajánlásai szerint is kívánatos a kisebbséghez tartozó személyek részvétele a közéletben a kívánatos integráció eléréséhez.

A nyest.hu kíváncsi volt arra is, milyen formában szenvednek hátrányos megkülönböztetést a szlovák többségi nemzet tagjai Szlovákia kisebbségi többségű területein. A nagykövet erre két példát sorolt fel. Ismerőse néhány napja ortopéd cipőt szeretett volna vásárolni egy boltban. Az ott kiszolgáló fiatalember készséges volt, szakmailag is felkészült, azonban szlovák nyelvtudása annyira rossz volt, hogy nem volt képes kielégíteni a vásárló igényét. A nagykövet elmondta, hogy a szlovákok egy része diszkriminálva érzi magát, mivel egyes falvakban a hirdetmények csak magyarul szólnak.

A másik példát Peter Weiss a politika világából hozta. Azon a napon, amikor a Híd-Most pártformáció alakuló ülése zajlott, a magyar nyelvű Új Szó című napilapban fizetett hirdetés jelent meg, amiben Csáky Pál kritizálta Bugár Bélát. Csáky azt vetette Bugár szemére, hogy egy magyar párt ülésén szlovákul is beszéltek – ez Csáky szerint asszimiláció. „Kérdem én – tette fel a kérdést Peter Weiss –, ki akar itt nyelvi kizárólagosságot a kisebbségi területeken? A törvény célja csupán az igazi kétnyelvűség megteremtése.”

A gyakorlat megmutatja

A törvény végrehajtásával, a bírságolás rendszerével kapcsolatban Peter Weiss elmondta, hogy a kulturális tárca ez idő szerint dolgozik a törvény  végrehajtási utasításán. Elmondta, nem a magánszemélyek ellen irányul a törvény, és ezt a végrehajtás is tükrözni fogja. Például a sokat emlegetett beteg-orvos kapcsolatban megbírságolandó betegekről szó sem lehet. Elsősorban az állami intézmények, önkormányzatok megregulázásáról van szó. Tudomása szerint először figyelmeztetésben részesítik majd a törvényszegőt, a büntetések kiszabásánál pedig figyelembe veszik a törvénysértés jellegét és azt, hogy ismétlődő kihágásról van-e szó. A jogszabály alkalmazását a kormány nemzetiségügyi-kisebbségi tanácsa értékeli majd, ebbe a kisebbségek képviselőit is meghívják majd, de megfontolják a nemzetközi partnerek és az EBESZ ajánlásait is.

„A végrehajtás gyakorlata megmutatja majd, hogy a módosított államnyelvtörvénynek nem lesznek olyan hatásai, amikről olyan sokat ír a magyarországi sajtó” – ígérte Peter Weiss nagykövet.