Ivica Dacic hangsúlyozta, hogy ez a véleménye még akkor is, ha ez sem Belgrádnak sem Pristinának nem tetszik. A szerb szocialisták vezetője, aki kormányfő-helyettes is, aláhúzta, hogy ő „politikai realista”, és úgy véli, hogy „ahol szerbek élnek, az Szerbiában marad, és az  a rész, ahol az albánok élnek, leválik. Csak ez a reális módja annak, hogy gyors megoldást találjunk”.

Minden más megoldás Dacic szerint „időpocsékolás”. Évekre, évtizedekre lesz szükség ahhoz, hogy apró eredményeket érjenek el – húzta alá a belügyminiszter, aki szerint a státus kérdése sincs elintézve. „Ha maguk (Koszovó) az Európai Unió részévé kívánnak válni, ahhoz Szerbia beleegyezésére is szükség lesz. Ahogy elkezdtük, úgy a következő 20 évben sem találunk megoldást” – fűzte hozzá.

A most zajló párbeszédről azt gondolja, hogy „nagyon nehéz” lesz olyan megoldást találni, amelyet mindkét fél elfogadna. „Ha ez könnyű lenne, már lett volna eredmény” – mondotta a szerb politikus.
A szerbek és az albánok március óta Brüsszelben folytatnak tárgyalásokat technikai kérdésekről. A következő forduló kedden és szerdán lesz. A szerb delegáció vezetője, Borko Stefanovic csütörtökön Pristinában járt. Amikor Hajredin Kuci miniszterelnök-helyettessel találkozott, tárgyalóasztalukon ott ált a koszovói és a szerb zászló is, amiért ugyan tiltakozott, de csak a zászló miatt nem akarta félbeszakítani látogatását – mondta Stefanovic, arra hivatkozva, hogy útja nem tekinthető államközi látogatásnak, ezért a zászlók sem voltak relevánsak.
Pristinában csütörtökön mintegy száz, a koszovói-szerb tárgyalások ellen tiltakozó tüntető csapott össze a rendőrökkel. A főleg a Vetevendosje (Önrendelkezés) ellenzéki párt híveiből kikerült tüntetők kövekkel és vörös festékkel teli palackokkal dobálták meg a kormány épületét, gépkocsikat rongáltak meg. Szétoszlatásukhoz a rendőrök könnygázt is bevetettek. Szemtanúk szerint több tüntetőt és rendőrt kórházba kellett szállítani.

Koszovó 2008 februárjában egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, azóta 75 ország ismerte el, köztük az Európai Unió számos, de nem mindegyik tagja. Szerbia ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy egykori tagköztársasága függetlenségét semmilyen körülmények között sem ismeri el.