-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Nemrég jelent meg egy album, amelyben olyan 19. századi fotókat gyűjtöttek össze, amelyeken egy-egy kisgyerek látható. De ha figyelmesek vagyunk, a kép hátterében észrevehetjük a leplekkel eltakart anyákat is.
Régen minden jobb volt. Kivéve azt, hogy szelfit kicsit nehezebb volt csinálni. A 19. században például nem lehetett olyan egyszerűen gyerekkel együttfit csinálni, mint manapság. A The Independent bemutatott egy fényképsorozatot, amelyen gyerekek láthatók, a háttérben pedig ruhákkal elfedett alakokként az anyák.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Aki már próbált kisgyereket lefényképezni, az tudja, hogy milyen kihívást jelent a fényképész számára az állandóan izgő-mozgó, pillanatig sem nyugvó gyerek. Ha még azt is hozzávesszük, hogy milyen technikai adottságok álltak rendelkezésre a 19. században, akkor megérthetjük, hogy kerülnek ezekre a bizarr képekre a „szellemanyák” alakjai.
Az ő feladatuk nyilvánvalóan az volt, hogy nyugton tartsák a gyereket, amíg a fényképész elkészíti a képet. Alakjuk azonban egybeolvad a háttérrel, sokszor homályos, nagy fekete vagy sötét lepedőkkel vannak letakarva – így próbálják elrejteni, hogy tartják gyermeküket az ölükben. Ottlétükről azonban sokszor árulkodik egy-egy kidomborodó orr vagy éppen a karok vonala.
A fényképek elkészítésének akkoriban igen nagy jelentősége volt: mivel igen nagy volt a csecsemő- és a gyermekhalandóság, igyekeztek megörökíteni a kicsiket még életükben. Ma már kissé morbidnak tűnhet az a szokás, hogy a halott gyermeket is felöltöztették, beállították és lefényképezték.
Ezek a képek azonban élő, izgő-mozgó gyerekekről készültek – akik tárgyaknak tűnő szüleik ölében ülnek. Most több mint ezer képet gyűjtött össze Linda Fregni Nagler, és egy albumban ki is adta őket. A The Hidden Mother (Az elrejtett anya) című kötethez Geoffrey Batchen fotográfiatörténész írt egy bevezető esszét, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy a mennyire más szülői szerepet tükröznek ezek a fényképek. A képek mindegyikén a szülő háttérbe vonul, szinte ki van törölve, hogy a gyerek állhasson a kép középpontjában.
Forrás, további fényképek
She's behind you: The 'hidden mothers' on the late-19th century equivalent of the selfie