Az Európai Unió nemrég elfogadott egy olyan, május 25-étől hatályba lépő irányelvet, mely szerint fogyasztó- és adatvédelmi szempontok alapján a korábbinál jelentősen szigorúbban szabályoznák az interneten a vállalkozások által sok célra felhasznált sütik (cookies) használatát (cookie: egy információcsomag, amelyet a szerver küld a böngészőnek, majd a böngésző visszaküld a szervernek minden, a szerver felé irányított kérés alkalmával; leggyakrabban egy adott weboldal regisztrált felhasználóinak azonosítására, „bevásárlókosár” nyilvántartására vagy látogatók nyomon követésére alkalmazzák).

Az online viselkedés jellegzetességeit anonim módon gyűjtő és továbbító sütik megítélése meglehetősen problematikus: a felhasználók élvezik előnyeiket is, hiszen egy-egy oldalon saját beállításaikkal, az őket érdeklő tartalmak kiemelésével találkozhatnak az ismétlődő látogatásokkor, valamint olyan reklámokat láthatnak, amelyek esetleg valóban érdeklik őket. Ugyanakkor az átlagfelhasználónak a legtöbbször fogalma sincs erről az adatgyűjtésről, emellett felmerültek olyan aggodalmak is, hogy adott esetben vissza lehet élni ezekkel az információkkal.

Az új szabály lényege, hogy a jövőben egy adott cég, egy honlap üzemeltetője csak akkor helyezhetne el a felhasználói szokásokat rögzítő sütiket a számítógépekre, ha az illetőt tájékoztatják arról, hogy ez az eszköz mire való, hogyan működik, s ezek után a felhasználó bele is egyezik a „nyomkövetők” felmásolásába. A BBC járt utána több cikkében is a napokban, hogy mi a helyzet e területen az Egyesült Királyságban, milyen intézkedésekre készülnek az implementáció kapcsán az ottani felelős szervezetek.

Technológiailag egyszerű, üzletileg bonyolult

A lap által megkérdezett adatvédelmi aktivisták arról számoltak be, hogy az európai kormányok gyakorlatilag teljesen felkészületlenek ebben az ügyben, az elmúlt három évben, mióta szóba került ez az intézkedés, szinte semmit sem tettek annak érdekében, hogy sikeresen megvalósítsanak olyan projekteket, melyek lehetővé tennék a felhasználók számára a sütiknek az irányelvben előírt kontrollját.

Ez az érdektelenség, pontosabban szándékos semmittevés azonban nagyon is jól érthető a cégek és a reklámmal foglalkozó vállalkozások részéről, ugyanis a hatékony, célzott hirdetéshez elengedhetetlen a sütik használata – nem véletlen, hogy az egyik reklámszövetség vezetője szerint a meggondolatlan uniós irányelv nemhogy védené a fogyasztókat, hanem kifejezetten káros az ügyfelek számára, emellett veszélyezteti a digitális gazdaság fejlődését is. A hirdetők az önszabályozásban bíznak, tehát a vállalkozások és reklámcégek önmérsékletében, és ennek megvalósítása érdekében kampányokat is szerveznek, tanácsokat is adnak. A kormányzatok pedig vélhetőleg nem kívánnak konfrontálódni a digitális gazdaság résztvevőivel, ezért vagy nem tesznek semmit, vagy pedig inkább csak ajánlásokat tesznek a visszafogott használatra hívják fel a vállalkozásokat.

A sütik jelenléte és működése okozta problémákat a böngészőket fejlesztő cégek is érzik, és a fogyasztóvédelmi csoportok nyomására igyekeznek olyan eszközökkel ellátni szoftvereiket, melyekkel a felhasználó maga határozhatja meg, hogy felkerüljenek-e a gépére ezek a fájlok, az Internet Explorer jövő héten megjelenő 9-es verziója már kínál ilyen lehetőséget, és a Mozilla, valamint a Google is dolgozik egy ilyen megoldáson (kiegészítőként már e böngészőkhöz is elérhetőek a nyomkövetést tiltó alkalmazások).