Sólyom László köztársasági elnök ma hivatalában fogadta Balázs Pétert és Németh Zsoltot. A külügyminiszter és az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a szlovákiai nyelvtörvény kapcsán kialakult helyzetről, a Kormány és az Országgyűlés által megtett és tervezett intézkedésekről tájékoztatta az államfőt. Balázs Péter külön beszámolt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségügyi főbiztosával, Knut Vollebaekkel folytatott tárgyalásokról.

Erőszakos nyelvi asszimiláció

A beszámolók meghallgatását követően Sólyom László kifejtette: elnöksége egyik fő törekvése, hogy a határainkon túl élő magyarok emberi és kisebbségi jogai a lehető legteljesebb mértékben érvényesüljenek; s a kulturális értelemben vett magyar nemzet részeként megőrizzék és fejlesszék nyelvi, kulturális és történelmi identitásukat. Úgy integrálódjanak az állampolgárságuk szerinti államba, hogy az állampolgári lojalitás mellett a kisebbségi jogok és intézményeik révén az adott állam politikai és jogrendszerének önálló alkotórésze legyenek. Ezt a státuszt biztosítják és szolgálják a Magyar Köztársaság és a szomszédos államok közötti alapszerződések, valamint számos nemzetközi egyezmény.

A köztársasági elnök szerint ezzel a céllal szöges ellentétben áll a szlovák nyelvtörvény rövidesen hatályba lépő módosítása. Az anyanyelv használatának ilyen szigorú szankciókkal fenyegetett korlátozása nem csupán a szlovákiai magyarság érdekeit és eddig gyakorolt jogait sérti, de több két- és többoldalú nemzetközi megállapodás szellemével, egyes esetekben betűjével is ellentétes.

Többnemzetiségű állam homogén nemzetállammá alakítása, erőszakos nyelvi asszimiláció az Európai Unió értékrendjével összeférhetetlen, és a kisebbségeket védő mai nemzetközi jogrenddel ellentétes. Az anyanyelv használatának korlátozása a jogsértéseken túl ellentétes a magyar és – Sólyom László megítélése szerint – a szlovák nép érdekeivel is.

Kapcsolatunknak a két nemzet történelmének, nyelvének és kultúrájának, nemzeti méltóságának előítéletektől megszabadult, kölcsönös tiszteletén és elismerésén kell alapulnia; ezt elismerni és támogatni kötelessége annak az államnak, amelyben a másik nemzet részei is élnek. Kapcsolatunk másik pillére államaink szuverenitásának és területi integritásának kölcsönös tisztelete, valamint az erre épülő szerződéses és többszörös szövetségi kapcsolat. Az államfő továbbra is fel fog lépni a szlovákiai magyar nemzetrész jogai érdekében úgy a helyszínen, mint itthon és nemzetközi fórumokon.

Sólyom László a találkozón nagyra értékelte, hogy a parlamenti pártok és a történelmi egyházak ritkán tapasztalható egységben álltak ki a szlovákiai magyarság nyelvhasználati jogainak védelmében.

A köztársasági elnök végül kifejtette: bízik abban, hogy a szlovákiai magyarság határozott fellépése, az egységes magyarországi kiállás, továbbá a józan, a két nemzet kölcsönös érdekét tekintő szlovákiai politikai erők, civil szervezetek és polgárok véleménye, illetve az erősödő nemzetközi reagálások nem maradnak válasz nélkül, és szlovák részről módot találnak a kisebbségi jogokat sértő intézkedések orvoslására.