A megfelelő képet kiválasztani komoly kihívás, legyen szó a vállalati honlapon megjelenő új szolgáltatás, termék illusztrálásáról, a karácsonyi üdvözlőlap létrehozásáról, netán a következő konferencián esedékes előadás diáinak dekorálásáról. Azt mindenki sejtette, hogy az interneten ilyen vagy olyan formában megjelenő képeket, ábrákat gyakran használják fel újra – engedély vagy díjfizetés nélkül.

Ez a kép "royalty free"

Míg a zene- és filmletöltésekkel kapcsolatban komoly iparág szakosodott az illegális tartalom eltűntetésére, a képletöltésekkel egyelőre nem ez a helyzet. Pedig úgy tűnik, a fotósok szakmai szervezetei nem hiába verik a vészharangot legalább egy évtizede. Az interneten megjelenő tartalmak nagy része illegálisan felhasznált képeket hordoz.

A Deutsche Telekom online fotóügynöksége, a Polylooks.co.uk által elvégzett vizsgálat szerint a válaszadó brit marketing, PR és kiadványszerkesztő szakemberek egyharmada ismerte be, hogy rendszeresen alkalmaz olyan fotókat, amelyeket ilegálisan tölt le az internetről – írja a Trusted Reviews. A vizsgálat szerint az illegális anyagokat felhasználók 84 százaléka nem érezte úgy, morálisan kifogásolható módon járt volna el. Pedig az illegális képfelhasználással a legtöbb esetben egyes fotósokat, művészeket, azaz magánszemélyeket, kis cégeket károsítanak meg, nem multinacionális vállalatokat.

Elgondolkodtató, hogy a jelentés szerint ez a magatartás a felmérés által jelzettnél sokkal elterjedtebb lehet.

„Nagy a kavarodás a fejekben, ha olyan fotókról, illusztrációkról van szó, amiket a fotósok, művészek online értékesítés céljából közzétettek” – mondta a Polylooks termékmenedzsere Norbert Weber. „Sokan, akiknek fizetniük kéne a felhasznált képek jogaiért, egyszerűen azért nem teszik, mert nincsenek tisztában az iparági szabályokkal és szakkifejezésekkel.”

A felmérésben megkérdezett több mint 200 szakembernek csupán 21 százaléka volt tisztában, mit is jelentenek pontosan a különböző kifejezések. Így a többség úgy vélte, hogy a royalty free (kb. jogdíjmentes) képeket szabadon, díjfizetés nélkül használhatja fel, holott az csupán azt jelöli, hogy miután megvásárolta a felhasználó a jelzett fotót, szabadon, korlátozások nélkül használhatja fel azt. Szó sincs tehát ingyenességről. Hasonló problémát okoz a rights managed kifejezés értelmezése is: ez esetben a jogok egy ügynökségnél vannak, ők kezelik azokat és ha a megvásárolt képet az eredeti vásárlásban rögzített feltételektől eltérő célokra kívánnák felhasználni, az ügynökség újabb díjakat számolhat fel, de meg is tagadhatja a felhasználást az adott célra.

A nagy kérdés persze az, hogy milyen jogi és pénzügyi következményekkel kellene számolnia azoknak, akik egyértelműen megsértik ezeket a törvényeket? Meddig mennek majd el a sértett jogtulajdonosok jogaik védelme érdekében? Vajon az egyes bloggereket, és egyszeri felhasználókat is érinthetik majd az intézkedések vagy csak a vállalati felhasználókat? A Trusted Reviews írója szerint nem kell soká várnunk arra, hogy választ kapjunk ezekre a kérdésekre.