A Budai Ifjúsági Parkról megemlékező kiállítás a Nemzeti Kulturális Alap két évvel ezelőtt indult Cseh Tamás Programjának komoly eredménye, és előrevetíti egy állandó rockmúzeum létrehozásának szükségességét – mondta L. Simon László a Várkert Bazárban csütörtökön este megnyílt, Volt egyszer egy Ifipark... című kiállítás megnyitóján. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára úgy fogalmazott, hogy a rockmúzeum gondolata már két évvel ezelőtt felvetődött, azt azóta sem vetették el. „Lehet, hogy a Várkert Bazárban találunk helyet egy állandó tárlatnak, de az is lehet, hogy másutt” – tette hozzá.

Forrás: Fortepan / CC BY-SA 3.0

Az 1961 és 1984 között működő Budai Ifjúsági Park a magyar könnyűzene történetének egyik kultikus helye volt. A kiállítás kronologikus és tematikus tablókkal, relikviákkal, zene-, divat-, és gasztrotörténeti tárgyakkal, interaktív elemekkel, audiovizuális gyűjteménnyel mutatja be az Ifipark éveihez köthető világot, a korszak emblematikus zenekarait.

A Várkert Bazár déli palotájában kialakított kiállítás megnyitóján beszédet mondott Schuster Lóránt, a P. Mobil zenekar vezetője, Bajnai Zsolt, a tárlat egyik rendezője, az NKA Cseh Tamás Program ideiglenes kollégium vezetője is. Jelen volt több zenész, köztük Bergendy István, Bródy János és Pataky Attila, valamint Doncsev András, az NKA alelnöke is.

Bajnai Zsolt a délutáni sajtóbejáráson kiemelte: nem szabad, hogy feledésbe merüljön az Ifipark, amely több mint két évtizeden át működött és a magyar könnyűzene kultikus helyévé vált. „A tárlat inkább a korszakra, a kor ellentmondásaira reflektál, az akkori hangulatra sok zenével és képpel” – fogalmazott.

A kiállításon láthatóak korabeli lemezborítók, Omega-, Bergendy-, Scampolo-, Bajtala-, Tűzkerék- és Kex-belépőjegyek az Ifiparkba, a korabeli berendezést idéző székek. Eredeti relikvia Szikora Róbert fellépőöltönye, Fenyő Miklós inge, Dolly cipője, Benkő László virágmintás mellénye, Szigeti Edit (Generál) rövidnadrágja, Pataky Attila bőrdzsekije és farmerje, a szintén eddás Slamovits István (Slamó) gitárja. Az érdeklődők megcsodálhatják, milyen volt a Pacsirta rádió, és rekonstruálták az Ifipark rettegett vezetője, Rajnák László egykori irodáját is, ahol az íróasztalon fekete telefon és Lenin-szobor, a falon a Magyar Népköztársaság címere biztosítja az autentikusságot.

Ahogy a Facebook-profillal is rendelkező tárlat másik rendezője, Vass Norbert, a Cseh Tamás Program könnyűzenei örökség alprogram koordinátora felidézte, Rajnák László vezetése idején hosszú hajjal és nem megfelelő öltözetben nem léphettek a fiatalok az Ifiparkba. Az egykori birkózó „tündöklése” 1974-ig tartott: akkor visszaélések miatt hat év börtönre ítélték, utasítására ugyanis vizezték a sört, manipuláltak a belépőjegyekkel.

A látogatók a falhoz rögzített tableteket használva korabeli meghívók és plakátok, fotók, egyórás archív videó- és 2,5 órás audióanyag segítségével is visszaidézhetik a letűnt kort; meghallgatható például a 168 óra című rádióműsor 1984 szeptemberi adásából egy riport, amely beszámol az Ifipark bezárásáról.

Bajnai Zsolt úgy vélte, hogy a rendszerváltás előtti bő negyven év története nem érthető meg a magyar könnyűzene nélkül, és ezt ismerte fel a két éve indult Cseh Tamás Program, amely külön alprogramot szentel a magyar könnyűzenei örökség megőrzésére. Mint kifejtette, az alprogram keretében készültek és készülnek mélyinterjúk a korszak könnyűzenéjének fontos alakjaival, adatbázis épül, és a nem túl távoli jövőben egy könnyűzenei múzeum is létesülhet, amely rendszerezi, feldolgozza az örökséget és publikációk megszületését generálja. „Bízom abban, hogy a múzeum előfutárának tekinthető Ifipark-kiállítás kapcsán újabb tárgyi emlékek, elveszettnek hitt rocktörténeti hangszalagok kerülnek elő” – fűzte hozzá.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A Budai Ifjúsági Park 1961. augusztus 20-án nyitotta meg kapuit, a létesítmény 1972-ben került át a KISZ-től a Fővárosi Tanácshoz. A park az egész országban azután tett szert hírnévre, hogy 1969-től a tévé is közvetített innen műsorokat. Játszott az Ifiparkban mások mellett a Bergendy, a Metro, az Omega, az Illés, Kovács Kati, Koncz Zsuzsa, a Kex, Radics Béla zenekarai, később a Beatrice, a Piramis az Edda vagy a Hobo Blues Band. 1980-ban egy Edda-koncerten a bejárat melletti kőkorlát leomlott, öt fiatal megsebesült, és mivel életveszélyesnek nyilvánították, négy évvel később a hely bezárása mellett döntöttek. Utoljára 1984. szeptember 23-án a P. Mobil Elektromos temetés című koncertjét rendezték itt meg.

1987-ben a budai Várnegyed részeként felvették az UNESCO világörökségi helyszínek listájára. A három évtizeden át üresen álló, omladozó épület 2013-14-ben európai uniós és hazai forrásokból újult meg.

A kiállítás kurátora Csatári Bence, Poós Zoltán és Tóth Eszter Zsófia. A tárlat létrehozásában közreműködött a Magyar Vendéglátóipari és Kereskedelmi Múzeum, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, valamint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye, a Magyarock Hírességek Csarnoka és magángyűjtők. A nagyközönség számára péntektől látogatható kiállítás katalógusa várhatóan októberre készül el.