Brassai Attilát azért vonták felelősségre, mert 2011 novemberében az Európai Parlament (EP) frakcióközi kisebbségi munkacsoportjának meghívására előadást tartott Strasbourgban a MOGYE román többségű vezetősége és a magyar tagozat között kialakult konfliktusról. A Krónika című napilap tudósításában kiemelte, hogy a marosvásárhelyi törvényszék – egyelőre nem jogerős – ítélete az első, amelyben a bíróság elmarasztalta az egyetemet.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A Brassai Attila jogi képviseletét ellátó Kincses Előd ügyvéd véleménye szerint sokat nyomott a latban az, hogy az EP kisebbségi munkacsoportjának társelnökei, François Alfonsi és Gál Kinga átiratban kifogásolták a marosvásárhelyi egyetem kisebbségellenes gyakorlatát, és felhívták a figyelmet az európai értékek tiszteletben tartására.

Brassai Attila – aki az önálló magyar nyelvű állami egyetem létrehozásáért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke is – mérsékelt derűlátással nyugtázta az ítéletet. Elmondta, az egyetem román és magyar vezetői közötti megállapodás következtében valamelyest megváltozott a hangulat, de úgy vélte, „a régi reflexek még mindig működnek”.

A MOGYE-n 2011-ben alakult ki éles konfliktus az egyetem román vezetősége és magyar tagozata között, mert az egyetem az intézményi autonómiára hivatkozva nem kívánta életbe léptetni a 2011-ben hatályba lépett oktatási törvény magyar szempontból fontos előírásait. A konfliktus 2012 májusában hozzájárult a jobboldali Ungureanu-kormány bukásához. 2012 szeptemberében Victor Ponta miniszterelnök jelenlétében kezdődtek meg a tárgyalások az egyetem vezetői és magyar oktatói között. Az ezek eredményeként létrejött hétpontos kompromisszumos megállapodást a magyar tagozat vezetői elfogadták.